A tojásokon található kötelező jelölés fontos információt ad. Ez a pecsét néhány számból és betűből tevődik össze. Nekünk, vásárlóknak az első szám és az utána következő betű nyújtja a legtöbb információt. Az első számnál csak és kizárólag négy variáció létezik, 0,1,2,3. Semmiféle más szám nem állhat a sor elején! Az utána levő betű az országot jelöli, ahonnét a tojás származik. A HU értelemszerűen Magyarországot jelent
Forrás: portal.nebih.gov.hu
• A legdrágább tojás a 0 kódot viseli, ez lenne manapság a nagyi tyúkjainak hagyományos tojása. Ennél a biotojásnál az állatoknak napfényes, szabad terület, kifutó áll rendelkezésükre és nem kapnak semmiféle kémiai adalékanyagot, nem kezelik őket vegyszerrel.
• Az 1-es jelzésű szabadtartású tojást még mindig nyugodt lelkiismerettel vásárolhatjuk, bár tudnunk kell, hogy itt már esetleges vegyszeres kezelés történhetett.
• A 2-es jelzésű tojások az ún. mélyalmos tojások. Ez a megnevezés nem jelent mást, mint hatalmas fedett csarnokokat, ahová csak ritkán talál be a napsugár. Az állatokat a csarnokban összezsúfolva tartják, esetleg néhány rudat kapnak, amire fel tudnak ülni. Bár általában a csarnokban visszahúzódásra és tojásrakásra alkalmas hely is van. a tyúkok ettől függetlenül nem érzik jól magukat, hiszen nagyon szűkös az életterük. A nagyobb sebesülések elkerülése érdekében csőrüket kurtítják, és minden állat állandó gyógyszeres, adalékanyagos tápot kap. Természetesen a bolhákat és tetveket is irtják rendszeresen, így kerülhetett az import tojásokba a mérgező fipronil, amit elsősorban kutyák és macskák bolhátlanítására használnak, de tyúkoknál tilos, mert bekerül a tojásba.
• A 3-as kód ugyanis a nagyüzemileg, ketrecekben „gyártott” tojásokra vonatkozik.
Természetesen ez a legolcsóbb tojás, ami hatalmas mennyiségben, általában nagytételes kiszerelésben kerül az üzletekbe. Olcsóságának nagyon egyszerű oka van: a termelőcsarnokokban hosszú sorokban, 5-6 emeletnyi ketrec van egymásra erősítve. Ketrecenként általában 5-6 állatot zsúfolnak össze.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tyúknak mennyi hely jut a ketrecben, akkor hajtsunk félbe egy A4-es papírlapot (például a kezünkben tartott újságot), és utána képzeljünk szemünk elé egy csirkét. Ha összehasonlítjuk ezt az arányt velünk, emberekkel, akkor ez azt jelentené, hogy 2-3 embernek kellene leélnie az életét egy telefonfülkében. Beleborzongunk ebbe a hasonlatba, és rájövünk, hogy épp ésszel mi sem bírnánk ki ezt az állapotot. Az állatok agresszívvá válnak, és a csarnokok ketreceiben veszélyes fertőző betegségek ütik fel a fejüket. Ezért a szintén kurtított csőrű tyúkok tápjába, - ami már nem is emlékeztet a nagyi kertjében kapirgáló tojók kukoricadarájához - a legkülönbözőbb nyugtató adalékanyagokat, antibiotikumokat, meszet, tojásrakás-serkentő szereket kevernek. Természetesen ezek a vegyszerek nem tűnnek el nyomtalanul az állatok szervezetéből és a tojásból sem.
A piacokon jelölés nélküli tojások is találhatók, ugyanis csak az 50-nél több tojótyúkot tartó termelőknek kell pecséttel megjelölniük a tojásokat.
