A láthatatlan szívgyilkos

Miközben büszkén nézegetjük az okosóránkon, hogy megvolt-e a napi tízezer lépés, van egy sokkal fontosabb szám, amire kevesen figyelnek: 10,6 óra. A Massachusetts General Hospital kutatói szerint ez az a kritikus határ, amikor az ülve töltött idő drámaian megnöveli a szívbetegségek kockázatát - legyen szó akár irodai munkáról, távmunkáról vagy hivatásos sofőrökről.

"A legtöbb ember a nap nagy részét, átlagosan körülbelül 10 órát üléssel tölti" - mondja Dr. Shaan Khurshid, a massachusettsi kutatócsoport vezetője. "És sajnos úgy tűnik, hogy ezt a kockázatot nem lehet teljesen kiküszöbölni azzal sem, ha rendszeresen sportolunk."

Amikor a heti futás sem elég

A kutatás talán legmegdöbbentőbb eredménye, hogy még azok sem dőlhetnek hátra nyugodtan (szó szerint), akik lelkiismeretesen teljesítik a heti ajánlott 150 perc mozgást. Bár a rendszeres testmozgás jelentősen csökkenti a pitvarfibrilláció és a szívroham kockázatát, úgy tűnik, a szívelégtelenség ellen nem nyújt teljes védelmet.

"Ez olyan, mintha azt hinnénk, hogy a napi egy alma megeszi magát" - szemlélteti Dr. Christopher Berg kardiológus. "Sajnos az ülő életmódot nem lehet teljesen ellensúlyozni azzal, ha hétvégente lefutjuk a Cooper-tesztet."

Az ördög a részletekben ül

Az adatok nyolc év követés után beszédesek: a túl sokat ülők körében 5%-kal nőtt a pitvarfibrilláció, 2%-kal a szívroham és - ami talán a legijesztőbb - közel 1%-kal a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázata. És ez nem csak statisztika: ezek valódi emberek, a call centerektől a teherautók vezetőfülkéjéig.

A megoldás: Mozgás-snackek és tudatos szünetek

De mielőtt mindenki pánikszerűen felmondana, van jó hír is. A kutatók szerint nem kell feltétlenül radikális változás - már az is számít, ha okosabban osztjuk be a napunkat, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben dolgozunk.

"Gondoljon úgy a mozgásra, mint az étkezésre" - javasolja Dr. Berg. "Ahogy nassolni is lehet egészségesen, úgy beiktathatunk 'mozgás-snackeket' is a napunkba."

Hogyan hackeljük meg az ülőmunkát?

Az okosóra "állj fel" jelzése már szinte közhely, de a kutatók szerint nem mindegy, hogyan mozgunk. A "dózisfüggő" hatás azt jelenti, hogy minden egyes óra számít - minél többször sikerül a kritikus 10,6 óra alá mennünk, annál jobb.

Íme néhány trükk különböző munkakörökre:

  • Irodai dolgozóknak: A következő telefonos megbeszélést sétálva bonyolítsd le. A tested és a kreativitásod is meg fogja hálálni.
  • Sofőröknek: Minden tankolás vagy pihenő alatt végezz néhány nyújtó gyakorlatot. A forgalmi dugóban se maradj teljesen mozdulatlan.
  • Távmunkásoknak: Állíts be 45 perces munkablokkokat, és minden blokk között iktass be egy rövid mozgásos szünetet.
"Az 'aktivitás-snack' nem csak egy divatos kifejezés" - magyarázza Dr. Khurshid. "Már napi 3-4 ilyen 5 perces mozgásblokk is jelentős változást hozhat."

A tudatos mozgástól a hosszabb életig

De mi van akkor, ha már kipróbáltunk mindent, és még mindig túl sokat ülünk? A kutatók szerint a megoldás nem az, hogy teljesen száműzzük az ülést az életünkből - ez úgyis lehetetlen lenne. Inkább az a cél, hogy tudatosabban tervezzük meg a napunkat.

"Nem az a kérdés, hogy ülünk-e, hanem hogy hogyan és mennyit" - összegzi Dr. Berg. "Még a legelfoglaltabb napokon is találhatunk kreatív módokat a mozgásra. Ne feledjük: minden lépés számít - szó szerint."