Az Európai Unió új élelmiszerként engedélyezte a vízidara forgalomba hozatalát. A békalencséhez hasonló apró vízinövényt Délkelet-Ázsiában, különösen Laoszban, Mianmarban és Thaiföldön fogyasztották eddig, de az engedély következtében Európa országaiban is megjelent már.
Miért jó a vízidara?
A vízidara az Antarktika kivételével minden kontinensen megtalálható édesvízi növény. Egy milliméteres, a vízfelszínen lebegő szerkezet, amelynek nincs gyökere, és egymagában képviseli a növény szárát és levelét is. Hasonlóan szaporodik, mint az élesztőgomba: az anyanövény oldalából rügyszerűen kinő a leánynövény, és ehhez egyetlen nap elegendő a számára. Délkelet-Ázsiában már most is fogyasztják.
A kutatók úgy vélik, hogy a növekvő népesség növekvő fehérjeigényét is segíthet majd kielégíteni a fogyasztása. A vízidara fehérjetartalma a szójáéval megegyező arányú.
Tartalmaz még rostokat, polifenolokat, vasat, cinket, és B12 -vitaminban is gazdag.
Vigyázni kell vele!
A vízidara friss növényeinek minőségét erősen befolyásolja azon vizek környezeti állapota, ahol ezeket termesztik. Ezért a bennük található egyes nyomelemek – például a réz, a molibdén, a cink, a bór és a mangán – bizonyos szintjeit is megállapították az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékében az ide vonatkozó specifikációiban.
