3 érv az őszi füvesítés mellett:
1. A legnagyobb és leginkább elvitathatatlan előnye az őszi gyepesítésnek, hogy nem kell a tavaszi-nyári, magról kelő gyomokkal megküzdeni. Az évszak sajátossága, hogy ilyenkor ezek már nem bújnak ki, vagy ha mégis, a téli fagyok ki fogják tisztítani, esély sincs a felmagzásukra.
Ami mégis átvészeli, azt pedig tavasszal már a megerősödött gyepből gyomirtóval könnyedén el lehet tüntetni.
2. A másik nagy ellenfél a talajkártevők hada, akiket vagy behurcolunk a kertbe (pl. feltöltéssel vagy gyepszőnyeg telepítéssel), vagy már eleve ott élnek vígan. Az őszi előkészítés során szintén van mód arra, hogy talajfertőtlenítő mikrobiológiai készítményekkel a meglévő kártevőket kiirtsuk, a behurcoltaknak pedig kedvezőtlen életfeltételeket teremtsünk.
3. A harmadik nagy előny, hogy a nyár folyamán a megbomlott talajélet egyensúlyt helyre lehet állítani (legalábbis elkezdeni), így a zsenge kelő gyökérzetnek nem kell gombabetegségekkel is megbirkózniuk. Ezt talajjavítók (pl. DCM Antagon és Vivisol) és az EsstenceOrigo talajkondicionálóval érheti el.
A talajélet egyensúlya a tereprendezés, talajfeltöltés során óhatatlanul is felborul, hiszen különböző földrétegek találkoznak egymással. Ezek egységesítése, összeolvasztása kulcsfontosságú a füvesítés sikerességéhez.
Ha pl. sárgaföldes a kertünk altalaja, és hozatunk rá termőföldet, érdemes Amalgerolos kezelést is bevetni. Ez a talajkondicionáló segít a földrétegek között kialakítani a levegő és vízkapillárisokat, így teremtve megfelelő talajszerkezetet a növények fejlődéséhez.
Mikor és hogyan kell elvégezni az őszi fű vetést?
Az őszi vetést augusztus utolsó hetében- szeptember első felében érdemes megcsinálni, ilyenkor még kellően jó idő van a magok keléséhez, és egyre több a csapadék is, ami besegít a keltető öntözésben.
Fontos tudnia: Az őszi vetés legnagyobb ellenfele a lombhullás. A frissen elszórt területen folyamatosan (napi szinten) gondoskodni kell a levelek gyűjtéséről, nehogy befulladjanak a friss szálacskák.
A vetésnek csak akkor szabad nekikezdeni, ha már az előkészítő munkálatok megvannak. Azaz, ha túl vagyunk a tereprendezésen, talajkezeléseken, gyomirtáson és remélhetőleg az öntözőrendszer telepítésén is.
Az előkészített talajt első lépésként le kell hengerelni, hogy egyenletes felületet kapjunk. Erre jöhet a mag kiszórása, majd egy vékony 0,5-1 cm vastag takarás, hogy ne száradjanak ki a csírázó magok (ezt termőfölddel vagy DCM Vivimus talajjavítóval teheti meg).
Ezt követően 10-14 napig napi 3-5 keltető öntözéssel kell segíteni a vetésnek. A fűmag típusától függően 14-21 napra kelnek általában az első szálak ki, ha alkalmazunk fedést. (Ha nincs fedés, már 8-10 nap után láthatóak az első szálak, viszont akkor sokkal gyakoribb, nagyjából 5-6 öntözésre van szükség naponta.)
Ezt követően a napi 2 öntözés már elegendő a sarjadó fűnek.
Ha a gyep elérte a 8-10 cm-es magasságot, el kell kezdeni a fűnyírást. Ez az első időben akár heti 3 alkalom is lehet, amikor 0,5-1 cm-t csípünk le a levél végéből, hogy a gyökeresedést és a bokrosodást serkentsük.
Ha már szeptember elejére sikerül előkészíteni megfelelően a talajt, akkor október közepére-végére már egészen szép lesz az újonnan füvesített terület, és megerősödve fordulhat rá az állomány a hűvösebb időszakra.
Sikeres őszi füvesítést kíván:
Molnár Gábor Éva
a füvesasszony
