Milyen kritériumok alapján került kiválasztásra a chili?
A NASA kutatói több mint kétéves felmérést végeztek számos paprikafajta között, végül az új-mexikói egyetem által nemesített NuMex 'Española Improved' hibrid chili mellett döntöttek. A választás mögött komoly tudományos szempontok álltak.
A Plant Habitat-04 űrkísérlet során a szakemberek nem pusztán "próbálgatták" a paprikát, hanem egy komplex űrélelmiszer-rendszer alapköveit rakták le. Hosszabb Hold- és Mars-missziók esetén ugyanis 2-3 évig nincs lehetőség utánpótlás küldésére, és az előre csomagolt ételek táplálóanyag-tartalma folyamatosan romlik, legfőképpen a C-vitamin és egyéb vitaminok tekintetében.
| Szempont | Mi teszi ideálissá a chilit? |
|---|---|
| Táplálóanyag-koncentráció | Kiemelkedően magas C-vitamin-tartalom, még a citrusgyümölcsöknél is koncentráltabb |
| Termesztési könnyedség | Önbeporzó faj, nem szükséges hozzá komplex beavatkozás |
| Elhúzódó fejlődési fázis | 137 napos ciklus – igazolja, hogy bonyolultabb növények is termeszthetők |
| Erőteljes íz | Kompenzálja az űrhajósok megváltozott ízérzékelését (pozitív extra) |
| Mentális jólét | A színpompás, illatozó növények kedvezően hatnak a legénység lelki állapotára |
A chili kiválasztásánál fontos szerepet játszott a magas C-vitamin-szint és a kapszaicin (csípősség okozója) jelenléte, azonban az elsődleges szempont a hosszú fejlődési időszak volt. Ha a NASA négy hónapon keresztül képes űrben paprikát termeszteni, akkor más, tápértékben gazdag növények ültetése is realitás lehet.
Valóban másként érzékeljük az ízeket az űrben?
Az űrhajósok tapasztalatai egyértelműen ezt igazolják. Mikrograviációs környezetben a testfolyadékok nem lefelé, a végtagok irányába áramlanak, mint a Földön, hanem egyenletesen oszlanak szét a szervezetben. Ez orrduguláshoz hasonló jelenséget eredményez, amely gyengíti a szaglást – és mivel az íz észlelésének 80%-a voltaképpen szaglás, ezért az ételek laposabbá, kevésbé élvezetessé válnak.
Már az 1960-as évektől kezdve az űrhajósok arról számolnak be, hogy az ételek "egysíkúbbak", kevésbé intenzívek az űrben. A Scientific American beszámolója szerint sokan előnyben részesítik az űrben olyan ételeket, amelyeket a Földön nem szeretnek, és fordítva – viszont a csípős, erőteljesen fűszerezett fogások mindig népszerűek.
Mi okozza az ízérzékelés változását?
Folyadékeltolódás (Fluid Shift): A súlytalanság miatt a testfolyadékok fölfelé mozognak, ami orrdugulást okoz. Az űrhajósok arcának duzzanata – amit "holdarcnak" is neveznek – ennek a következménye.
Gyengült szaglás: Az orrdugulás miatt a szaglórendszer kevésbé fogékony, ami közvetlen hatással van az ízérzékelésre. Az űrhajósok gyakran kérnek extra fűszereket és csípős mártásokat.
Steril környezet: A NASA kutatói szerint az űrállomás steril szagvilága, a gépek olajainak illata és a vákuumcsomagolt ételek is csökkentik az étvágyat.
Ez magyarázza, miért rendkívül népszerű a chili az űrhajósok között – de mint említettük, ez csak kellemes mellékhatás, nem a kísérlet fő célja.
A NASA chili-projektje: 137 nap a Nemzetközi Űrállomáson
A Plant Habitat-04 kísérlet az Advanced Plant Habitat (APH) nevű automatizált növénykamrában zajlott, amely nagyjából egy mikrohullámú sütő méretű. A rendszer 180 érzékelővel és vezérlőegységgel felügyelte a növények fejlődését, a Kennedy Űrközpontból távirányítással szabályozták az öntözést, a LED-es világítást és más környezeti tényezőket.
A kísérlet 137 napig tartott – ez rekord az űrállomás történetében. Az első betakarítás október 29-én történt, majd november 26-án volt a második, amikor 26 paprikát szüreteltek négy növényről. Az űrhajósok megkóstolták néhányat, 12 paprikát visszaküldtek a Földre elemzés céljából.
Meglepő felfedezések a chili űrbeli termesztése során:
A paprikák virágzása körülbelül két hetet késett az űrben a földi kontrollcsoporthoz képest, feltehetően a csírázást befolyásoló folyadékdinamikai kihívások miatt.
A gyümölcsök szára nem görbült meg, mint a Földön, hanem teljesen egyenesen nőtt – ez tisztán a mikrograviáció következménye.
Az űrhajósoknak manuálisan segíteniük kellett a beporzást, ventilátorokat működtetve, hogy légmozgást hozzanak létre a virágok között.
Űrtacos az űrállomáson
Az első betakarítás után Megan McArthur NASA-űrhajós űrtacót készített: fajita marhahússal, rehidratált paradicsommal, articsókával és friss Hatch chilivel. A Plant Habitat-04 kísérlet rekordot döntött abban, hogy egyetlen űrben termesztett növényből a legtöbb űrhajóst táplálta.
Az űrhajósok visszajelzései nem csupán az ízről szóltak. Többen megosztották, mennyire élvezték a növények gondozását, és milyen remek érzés volt látni és érezni valami élőt, zöldet az állomáson. Nicole Dufour, a projekt menedzsere elmondta: "A legnagyobb előny személyesen az volt, hogy milyen hatással van a növények termesztése a legénységre – annyira bevonódtak, amikor a növényekkel foglalkoztak, különösen egy termesztett növény, mint a paprika esetében."
A legénység olyan lelkesen gondozta a paprikákat, hogy naponta eltávolították a védőfedelet, hogy megnézhessék őket – pedig ezt senki nem kérte tőlük.
Csípősebb lett-e az űrben termesztett chili?
Ez az egyik legizgalmasabb kérdés, amit sokan felvetnek – és sajnos a válasz: nem tudjuk pontosan. A NASA kutatói 12 paprikát küldtek vissza a Földre a második betakarításból kifejezetten azért, hogy megmérjék:
- A kapszaicin-tartalmat (mennyire csípős)
- A tápanyag-értéket (C-vitamin, ásványi anyagok)
- A magok csírázóképességét
Nicole Dufour, a projekt menedzsere megerősítette: "Mérni fogjuk a kapszaicin-tartalmat ezekben a paprikákban, hogy lássuk, mennyire csípősek. Értékelni fogjuk a tápanyag-értéket is, és összehasonlítjuk a földön termesztett gyümölcsökkel."
Azonban a konkrét eredményeket nem publikálták nyilvánosan – legalábbis nem találhatók könnyen elérhető tudományos cikkekben. Ez részben azzal is magyarázható, hogy Matt Romeyn, a kísérlet vezető kutatója tragikus hirtelenséggel elhunyt 2022-ben egy autóbalesetben, ami valószínűleg késleltette az eredmények teljes körű publikálását.
Az űrhajósok visszajelzései alapján a paprikák "enyhén csípősek" voltak, és az íz/textúra kérdőívek szerint élvezetesek és frissek – de hogy pontosan mennyivel volt magasabb vagy alacsonyabb a kapszaicin-tartalmuk a földi mintákhoz képest, azt még nem tudjuk.
Mit jelent ez a kísérlet a jövőbeli űrutazások szempontjából?
A sikeres chilipaprika-kísérlet alapján a NASA már tervezi a következő növényeket: törpe paradicsomot és új leveles zöldségfajtákat, valamint mikrohajtásokat, hüvelyeseket és fűszernövényeket szeretnének termeszteni a közeli jövőben.
A hosszú távú Mars-küldetéseken, ahol évekig nem érkezhet utánpótlás, a friss élelmiszer előállítása kulcskérdés lesz. A chili kísérlet bebizonyította, hogy ez nem sci-fi, hanem elérhető valóság. Az űrhajósok képesek kézzel beporzni a növényeket, gondozni őket, és biztonságosan fogyasztani a termést.
A Plant Habitat-04 nemcsak tudományos áttörés volt, hanem bizonyíték arra, hogy az emberiség képes fenntartható élelmiszertermelést kialakítani az űrben – ami nélkülözhetetlen lesz a Holdra és a Marsra irányuló hosszú távú missziók során.
Bár a chilion.hu szószai (még) nem jutottak el az űrállomásra, a hazai termelés, a kézműves minőség és az intenzív ízek garantálják, hogy földi körülmények között biztosan kiváló választás.
