Európában nagy hagyományai vannak a különféle növényekből, mint pl. a fokhagymából, varádicsból, zsurlóból készített kivonatoknak, melyeket gyakran egymással kombinálva használnak. A fuldai apátság szerzetes nővérei számos ilyen receptet gyűjtöttek össze, melyeket ki is próbáltak, és tapasztalataikat kis füzetekben meg is jelentették. Többek közt nekik köszönhető, hogy ez a hosszú idők során felhalmozódott tudás nem veszett kárba.

Megosztunk kertészkedő olvasóinkkal egy válogatást a hasznos receptekből, reméljük, jó eredménnyel fogják alkalmazni ezeket.

Általános tudnivalók:

A receptekhez felhasznált gyógynövényeket rendszerint össze kell aprítani, forrásban lévő vízzel leönteni, bizonyos idő elteltével leszűrni, és (kihűlve) a növényekre juttatni.

Ami a szükséges mennyiséget és az elkészítés módját illeti, különféle receptek léteznek, ezért az elkövetkezőkben megadott mennyiségek inkább csak viszonyítási alapnak számítanak. Idővel mindenki magától tudni fogja, hogy mennyire van szüksége, illetve hogy inkább erjesztett trágyalére vagy forrázatra van-e inkább szüksége kerti növényeinek. A megmaradt részeket szórhatjuk a komposzthalomhoz is, de mulcsként is szétteríthetjük.

A hatóanyagok koncentrációja a felhasznált növény(ek)-től, a termőhelytől, az időjárástól és egyéb körülményektől is függ. Az elővigyázatos kertészek először nagyobb hígításban permeteznek, és csak szükség esetén töményebbel a következő alkalommal. A hígítatlan kivonatoknál érdemes először próbatesztet végezni, hogy leteszteljük, az adott növény hogyan viseli a kezelést. Mivel a cseppek könnyen leperegnek a levelekről, tanácsos egy kis semleges kémhatású szappant vagy mosogatószert is adni hozzá – ez jobb megtapadást biztosít, mivel csökkenti a víz felületi feszültségét. A permetezőszereket a gyermekek és a házi kedvencek elől gondosan elzárva tartsuk.

Azokat a növénykivonatok, melyek megelőző hatást fejtenek ki, legalább háromszor kell kijuttatni egyhetes időközönként, de jobban hatnak, ha a permetezést már kora tavasszal elkezdjük. Kora reggel vagy borult időben végezzük a kezelést, nehogy károsodást okozzunk, Ügyeljünk rá, hogy a növények teljes felületét bepermetezzük.

Tipp: Ha kicsi a kertünk és emiatt nem szeretnénk permetezőgépet vásárolni, akkor használjunk természetes anyagokból (pl. cirok) készült seprűt vagy egy régi szobafestőpemzlit. Mártsuk a seprűt vagy pemzlit a növénylébe, és erős kézmozdulattal spricceljük a növényre. Ha elég híg a permetlé, akkor de egy egyszerű szórófejes flakon is megteszi,

Következzenek  a receptek:

Mezei zsurló: nyáron kell gyűjteni zöld hajtásait és 1 napig vízben áztatni (1,5kg/10 l víz), majd 1 órán keresztül főzni. Leszűrve, és kihűlés után 1:5-1:10 arányban hígítva használjuk. Erősítő és betegségmegelőző hatást fejt ki gombabetegségekkel (rozsda, lisztharmat, csillag-, korompenész, varasodás) szemben. Ha a magoncokat rendszeresen permetezzük és öntözzük vele, akkor védettek lesznek a talajgombák okozta palántadőléssel szemben.

Fekete bodza: a leveleit kell gyűjteni (1,5 kg/10 l víz) és megerjeszteni. Mezei pockok elriasztása érdekében hígítatlanul öntsük a járataikba, vagy a veszélyeztetett almafák körüli talajt jó alaposan áztassuk át vele.

Sarkantyúka: a leveleit durván össze kell aprítani, forrásban lévő vízzel leönteni (hogy kb. 5 cm-nyire ellepje). Háromórányi állás után (közben gyakran kevergessük) hígítatlanul használjuk a vértetvek elleni lemosásra 1:10-1:20 arányban hígítva pedig levél- és pajzstetvek ellen.

Fokhagyma: 1 l vízzel forrázzunk le 100 g összeaprított fokhagymagerezdet 1:7 arányban vízzel hígítva a szamócán, a szedren és a szőlőn megtelepedett atkák ellen használjuk. Április végén és betakarítás után négyszer, 3 napos időközönként permetezzük be a talajt és a növényeket. Levélfodrosodás ellen februártól lombfakadásig kéthetente permetezzük be őszibarackfáinkat a hígítatlan forrázattal.

Torma: 300 g levelet és gyökeret aprítsunk össze, áztassuk vízbe 3 órára, utána főzzük (30 percet); keverjük a főzetet 10 l erővízhez, és hagyjuk állni 1 napig. Esténként (miután a méhek már visszavonultak kaptáraikba) permetezzük a hígítatlan főzetet gyümölcsfáinkra a virágzás előtt, közben és után. Így megelőzhetjük az alma termésének moníliás fertőzését és a cseresznye és más csonthéjas gyümölcsfák ágvégeinek moníliás leszáradását.

Varádics: az augusztusban gyűjtött, szárított virágból készítsünk főzetet (30 g/1 l vízzel), és lisztharmat ellen lombfakadás előtt hígítatlanul permetezzük be vele az almafákat, később pedig 1:3 arányban hígítva. Télen és kora tavasszal pedig hígítatlanul a fekete ribizlin megtelepedő gubacsatkák ellen.

Rebarbara: összeaprított leveleit (1 kg/5 l) fél óráig főzzük. A palántázástól kezdve hetente permetezzük hígítatlanul hagymamoly ellen, valamint a babon, bodzán és cseresznyén megtelepedett fekete tetvek ellen 3 egymást követő napon. Főzete igen hatásos olyan kártevők ellen, mint a hagynák, levéltetvek, atkák, földibolhák, valamint a mezei pockok, ezenkívül véd a nagyvadak károsítása ellen is. A rebarbara leveleinek hatóanyagai (többek közt az antrakinonok) az emberi szervezet számára is mérgezőek.

Zsálya: leveleket és hajtásokat (500 g) forrázzunk le, keverjük hozzá 5 l esővízhez, majd hagyjuk állni 2 napig. Ha hetente 1-2 alkalommal (hígítatlanul) bepermetezzük vele a káposztaféléket, akkor távol tarthatjuk a káposztalepkéket és a káposztalegyeket. 1:1 arányban hígítva megelőzhetjük a paradicsomnál és a burgonyánál fellépő gombafertőzéseket valamint a babrozsdát, a szürkepenészt és a szőlőn megtelepedett peronoszpórát.  Forrázatot csak erősen főszeres illatú, zöld levelű fajtákból készíthetünk. A modern ibolyás vagy sárga-fehér tarka levelű változatok erre a célra alkalmatlanok.

Cickafark: a virágzatát (50 g-ot) vízben forraljuk fel, majd keverjük 10 l esővízhez, hagyjuk állni 3 napig, majd szűrjük le, és 1:10 arányban hígítva gombabetegségek megelőzésére használhatjuk.

Paradicsom: a kicsípett oldalhajtásokat és a felesleges palántákat (1 kg/10 l) 14 napig erjesszük, majd 1:1 arányban hígítva a káposztaféléket hetente 1-2 alkalommal permetezzük vele, hogy távol tartsuk a káposztalepkéket. A palánták körüli földre locsolva (1:1 arányban hígítva) elriaszthatjuk a csigákat.

Fehér üröm: virágzó hajtásából (500 g) készítsünk erjesztett levet, és hígítás nélkül hangyák, gyümölcslegyek, földibolhák, hernyók és levéltetvek ellen használjuk. Főzetkészítés: 300 g virágos hajtást főzzünk fel, és keverjük 10 l esővízhez, majd hagyjuk állni 2 napig, majd 1:3 arányban hígítva almamoly ellen május végétől július végéig hetente permetezzük, a hagymalegyek elűzésére pedig locsoljuk a hagymaágyások földjére.

Erdei pajzsika: (Mivel több védett páfrányfajjal könnyen összetéveszthető, körültekintően gyűjtsük!) nagyjából aprítsuk össze a nyáron gyűjtött páfrányleveleket, és fél órán keresztül főzzük (1 kg/ 2 l) majd hígítsuk fel a főzetet 1:10 arányban. Megnövelhetjük a főzet hatásfokát, ha adunk hozzá néhány szem összetört vadgesztenyét vagy zölddióhéjat. Szárított levelekből kivonatot is készíthetünk: töltsünk 0,5 l esővizet egy üvegbe, morzsoljunk bele 5 g páfránylevelet, és hagyjuk állni 3 napig.  Ezzel a hígítatlan kivonattal ecseteljük be az almafán megtelepedett vértetveket. Hígítva (0,5 l kivonat/10 l víz) pedig pajzstetvekre permetezhetjük.

Vöröshagyma: gyűjtsük össze a konyhai hulladékként keletkezett hagymahéjat és –szárat, majd erjesszük 8-10 napon át. (1 kg / 10 l) A fokhagymához hasonlóan erősíti a növények védekezőképességét, 1:10 arányban hígítva használhatjuk szamócán megtelepedett lisztharmatra, ill. sárgarépalegyek elűzésére. A burgonyavész ellen 1:5 arányban hígítva locsoljuk a burgonyatövek körüli talajra, hogy elpusztuljanak a kórt okozó gombaspórák.