Mit látsz a képen? Nyulat vagy kacsát? Nézd meg mit árul el rólad!
Igazából mindkét válasz helyes, a hangsúly inkább azon van, melyiket látod meg először a képben.
15 / 711 db bejegyzés — 47. oldal
Igazából mindkét válasz helyes, a hangsúly inkább azon van, melyiket látod meg először a képben.
Hajnalban Böbe néni gombászás közben csapdába lépett, és a vaskarom csúnya sebet ütött a bokáján. Az ura rögvest Mari nénihez rohant segítségért. Később kiderült, hogy az ápolás eltart pár napig. Pedig úgy volt, hogy férfiaknak való növényt szedünk a határban. Szurokfüvet, füzikét, pásztortáskát, meg hasonlót, amiről a pécsi hadapródiskolában sosem tanultunk. Oda tizenháromban, félárvaként kerültem, mint cőgling, mert a papa hiába volt Ferenc Jóska után a legokosabb ember a Monarchiában, mégsem tudta megmenteni a mama életét. Biztos azért, mert mint katonaorvos, nem gyakorolhatott nőkön a kaszárnyában.
Az úgynevezett 100%-os narancslé íze kémiai hókuszpókusz eredménye.
A zseniális ötlet német Bartholomäus Traubecktől származik, aki egy fa törzséből hanglemezt készített és az évgyűrűit egy speciális lemezjátszón játszotta le, hogy megmutassa a fába kódolt zenét mindenkinek.
Egy történet, amit jó szívvel ajánlunk minden szülőnek, tanárnak és gyereknek!
A fiú élete egészen hétköznapi módon indult. Egy dolog volt furcsa: csakis repülőgépekkel akart játszani. Aztán megfejtették ennek az okát...
Még jó, hogy a gyámom és nagybátyám, Vidor Károly kereskedő, a nagymama után itt örökölt egy rogyadozó házat a Bodza utcában. Legalább volt hol laknunk, mióta leégett Pesten az üzletház a raktárral. Mikor a tűzvész másnapján Karcsi bácsit elvitte két detektív, a cselédség szétszéledt, mire Ica néni, a bácsikám fiatal felesége, akit nemrég vett el, migrént kapott. Ez azt jelentette, hogy a homlokán egész nap vizes kendővel pihegett a szalonban. Néha csengetett, s szitkozódott, mert elfeledte, hogy már nem jön a cseléd. Pedig Ica nénit csinos fehérnépnek mondták, s a házban nem is csodálták, hogy a kereskedő vénségére megvadult. Egyszer a ház előtt snúroztunk, mikor Ica néni Bertával, a lányával a Duna korzóra indult sétálni. Ahogy kiléptek a kapun, a részeg szenes utánuk nézett, cuppogott, s a viceházmesterre kacsintva megjegyezte: – Jó kis dög!
Bartos, a neves válóperes ügyvéd visszakézből szájon vágta feleségét. Evvel csattanós pontot tett a veszekedésre. Klári az asztalhoz kapott, hogy az ütéstől el ne essen. A kávéra váró csésze, amiből a férj már vagy tíz éve issza a reggeli konyakját kis feketével meglöttyintve, rosszkedvűen koccant a cukortartóhoz.
Ezekben a történetekben az ember és állat – állatok egymásközti – viszonya, természetes, olykor különös kapcsolata rajzolódik meg, a kötődés, a szeretet, a ragaszkodás néha érdekes megnyilvánulásairól. Történetek, amelyek nálad, veled, körülötted is megtörténhetnek, vagy lejátszódtak már. Ezek, vagy hasonló események arra figyelmeztetnek, hogy a természet harmóniájának megtartásában nagy szükségünk van egymásra. Szeretjük az állatokat, s általuk talán mi is szeretve vagyunk. De jól szeretjük-e őket, ismerjük-e a körülöttünk élő két- és négylábú társainkat? Biztosak vagyunk-e abban, hogy ami nekünk jó és kényelmes, az nekik is megfelelő életmód?
Charles Darwin A fajok eredete című, 1859-ben megjelent műve komoly dilemma elé állította a tudósokat. Ha elfogadják azon állítását, hogy az egy helyen élő hasonló fajok közös őstől származnak, akkor miként értelmezhetők az olyan teremtményeket, mint pl. a lemur (maki), mely főleg Madagaszkár szigetén él, de kis számban a közeli Afrikában, ezenkívül Indiában és a Maláj-félszigeten is megtalálható? Más állat- és növényfajok esetében ugyancsak felmerül ez a kérdés. No de a tudósokat nem olyan fából faragták, hogy ne tudnának rögtön elfogadható magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy a fent említett állatok hogyan jutottak át az Indiai óceánon. A kézenfekvő válasz: egy földhídon át. Ehhez csatlakoztak a geológusok is, rámutatva egyes közép-indiai, valamint dél-afrikai sziklák és kövületek közti hasonlóságra, és máris megszületett az Afrikát Indiával összekötő, a lemurok származási helyének tartott új kontinens, mely a Lemuria nevet kapta…