Érdekességek

15 / 676 db bejegyzés — 43. oldal

Harcban az évekkel!

Harcban az évekkel!

Ki ne szeretne fiatal maradni, elkerülni az öregséggel járó kényelmetlenségeket és kellemetlenségeket. Egész iparágak épültek arra, hogy elhitessék: az örök fiatalságot bárki elérheti, aki hajlandó áldozni az aktuális „csodatévő” termékre.

Boldogok az irgalmasok

Boldogok az irgalmasok

A szegénység kérdésköre, a gyermekéhezés sajnálatos módon mindennapos témája a híradásoknak. Olykor valódi, fizikai értelemben vehető, toprongyos mélyszegénységről, és van, hogy ugyancsak valós, de inkább a szellemi, lelki nyomor jelenlétéről tanúskodnak ezek a tudósítások. A kettő nem mindig együtt jelentkező nélkülözés. A nyomorúság szívet sajgató, amikor idős emberek kerülnek nehéz helyzetbe, hiába van mögöttük évtizedek kitartó, kemény munkája, s ugyancsak megrázó, mikor rongyos, éhező gyermekekről szólnak a hírek, azokról, akik csak ártatlan szemlélői a világnak. Kár lenne tagadni azt is, hogy épp annyira nehéz ma fiatal pályakezdőnek lenni, mint idős, az élete harmadik harmadához érkező embernek. A nincstelenség meglévő, mély bugyrait cseppet sem tagadva, és nem vigaszképpen, de nem kifejezetten magyar jelenségről van szó. A munkanélküliség, a szegénység felszámolása nyugaton éppúgy hatalmas gondokat okoz, mint keleten.

Kertész Pisti szerencséje

Kertész Pisti szerencséje

Mikor az énekesnő, Széppataki Erzsébet, a fiatal, óraadó énektanár hanyatt esett székestül a katedrán, az osztály rémületbe dermedt. Tudtuk, ezért a balesetért Kemény Huba osztályfőnök, aki korábban bokszoló volt, vérfürdőt rendez. Még a gazdag Steinhuber sem ússza meg szárazon, hiába vagánykodik, hogy reggelente letusol, holott az osztály nagy része velem együtt csak a moziban látott fürdőszobát. De most nem is arról van szó, hanem a tragédiáról, ami különben is véletlen történt.

VALAHOGY EL KELLENE KEZDENEM ÉLNI...

VALAHOGY EL KELLENE KEZDENEM ÉLNI...

Furcsa dolog ez az élet. Amíg fiatalok vagyunk, várjuk az iskola végét, várjuk a munkaidő végét, a hétvégét. Jaj, hát soha sem lesz péntek? Aztán eljön… Eljön az idő, amikor nem számít, milyen nap van. Mert időd van, csak már nem tudsz mit kezdeni vele. „Ha újra fiatal lehetnénk, mennyire másképp élnék! Mert már nem tehetem meg azt, amit akkor kellett volna.” Ugye?

Már lassan öt éve, hogy kerekesszékbe kerültem... A saját hibámból!

Már lassan öt éve, hogy kerekesszékbe kerültem... A saját hibámból!

Nem figyeltem eléggé magamra, majd belementem egy játszmába. Alkoholba menekültem. Mindenkit okoltam a rossz házasságomért, hogy sikertelen az életem. Azután, hogy kigyógyultam az alkohol problémából, kaptam még egy nehézséget. Hamarosan amputálni kellett a bal lábamat. Nagyon nehezen fogadtam el, de most már tudom, illetve felismertem, hogy kerekesszékbe kényszerülve is élhetek teljes életet. Ez az az élet, ami ki lett számomra jelölve.