Érdekességek

15 / 655 db bejegyzés — 43. oldal

A csodatevő ember

A csodatevő ember

Kicsoda is ez a csodatevő ember, aki például képes kézrátétellel gyógyítani? Alapigazság, hogy az isten az embert saját képére teremtette, tehát a saját teremtő és csodatevő képességeivel is ellátta. De hol vannak ezek a képességek? Miért nem használjuk őket a mindennapi életben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy felébresszük magunkban és másokban ezeket a képességeket?

A visszakapott idő

A visszakapott idő

Gyorsétterem, azonnali hitel, villámrandi. Meg online és autópálya, széles sávú szolgáltatás, last minute, előfőzött, időmenedzsment… Vannak, akiknek mostanra elegük lett az őrült tempóból. Akik újra lassabban, ízekre, gesztusokra, árnyalatokra, részletekre odafigyelve próbálnak élni. Ők a slow mozgalom követői.

Álom egy másfajta temetőről

Álom egy másfajta temetőről

Ébren álmodtam: láttam egy temetőt, amelyben minden az ÉLET-ről szólt. Nem nyikorgó, rozsdás vaskapun kellett belépni: a határoló vonalat jelölő élő sövény folytonossága néhány méterre megszakadt: ez jelentette a bejáratot. Az élő kerítést az adott vidéken őshonos bokrok, cserjék alkották, amelyek tavasszal a madárdaltól, nyáron a madárfiókák csicsergésétől voltak hangosak, egész évben menedéket, télen pedig táplálékot nyújtottak az ég szárnyas lakóinak.

Elmulasztott esélyek

Elmulasztott esélyek

Egy nemrégen látott riportban azt mondta egy édesanya, hogy milyen nagyszerű, hogy az ő alig kétéves kisfia már a tabletet használja. Így le tudja foglalni vele a figyelmét, amíg dolga van. A környezetemben is egyre gyakoribb ez a büszke dicsekvés, hogy milyen ügyesen húzogatja a táblagépen a képeket a kicsi, és belefeledkezve nézegeti, keresgél, amíg a mama a fontos dolgait intéz. Főz, vagy éppen egy másik gépen vagy telefonon egy közösségi oldalon posztolgat vagy lájkol. Csodás dolog, hogy a kicsi gyermekek ilyen fogékonyak az újra, de a piciket minden érdekli, ami színes, érdekes, pláne, ha még talán hangot is ad.

Ahogy vadul a világ…

Ahogy vadul a világ…

Ahogy vadul, idegenedik körülöttünk a világ, egyre inkább keressük a régit, a megfoghatót, amibe belekapaszkodhatunk. Régi bögre, csipke, a nagyszüleinkről készült, még igencsak beállított ünneplős, megbarnult fénykép, a kamrákból, almáriumokból előkerülő vásznak… Sóvárgunk a vályogházak idillje, a régi tűzhelyek melege után, keresve a régenvolt otthonok illatát, ízeit, hangulatait, a gyerekkor biztonságát, az elődök tárgyakon keresztül őrzött üzeneteit. Vágyunk valamire, amit a jelen nem tud megadni.