
Természetes fájdalomcsillapító módszerek
Minden fájdalomcsillapítás tüneti kezelés, másodlagos módszer, amit csak párhuzamosan érdemes használni a fájdalmat valójában okozó betegségek elsődleges kezelése mellett.
15 / 182 db bejegyzés — 12. oldal
Minden fájdalomcsillapítás tüneti kezelés, másodlagos módszer, amit csak párhuzamosan érdemes használni a fájdalmat valójában okozó betegségek elsődleges kezelése mellett.
A cikksorozat célja az, hogy ábécé sorrendben végigvegye a testi-lelki betegségeket, valamint természetes gyógymódokat mutasson be.
Az idegfájdalom – orvosi kifejezéssel élve neuralgia – rendkívül kellemetlen panasz, melynek hátterében számos ok meghúzódhat. Legjellegzetesebb tünete az erős, sokszor villámcsapásszerű, bénító fájdalom. Az érintett területen bizsergés is felléphet, az érzékelés eltompulásával. Az éles idegfájdalmat gyakran kíséri a gócpontból induló kisugárzó fájdalom vagy zsibbadás is. Az érintett ideghez tartozó izomzat tónusa gyengül, ami akár bénultságig is fokozódhat. Sok esetben társul idegyulladással – ilyenkor a fájdalom kevésbé heves, ugyanakkor szinte folyamatosan fennáll.
Inkontinenciának a vizelet- vagy székletvisszatartásra való képtelenséget nevezzük, a mindennapokban azonban leginkább a vizeletcsepegést értjük alatta. Bár már az emberek 6-7 százalékát érintő népbetegség, mégis tabutémának számít. Megjelenése nem köthető életkorhoz, de az idős emberek harmadánál jelentkeznek vizelet-visszatartási problémák.
A feledékenység, a felejtés a legtöbb embert érintő kellemetlen probléma. Az emlékezet néha kihagy, szelektíven, vagy mindenre kiterjedően egy adott időszakra, például egy érzelmi sokk hatására, vagy hosszabb távon egy betegség miatt.
A földsugárzás megfigyelése és a tapasztalatok felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Kínában és más kultúrákban is figyelembe vették a földsugárzást a szakrális épületek helyének kiválasztásánál. Számos ma is létező templom, székesegyház, kultikus hely a szent vonalak mentén helyezkedik el.
Bár a gabona az ember egyik fő tápláléka a gyümölcsök és zöldségek mellett, a civilizációs étrendben háttérbe szorult, főként a burgonya pár száz évvel ezelőtti, széles körű elterjedésének köszönhetően. Ma már kevesen ismerik a hétféle alapgabona mindegyikét, és még kevesebben fogyasztják.
A fűszerek általában növényi eredetű anyagok, melyek az ételek ízesítésén kívül számos gyógyhatással is rendelkeznek. A cikk ezekből ad ízelítőt.
A fájdalom minden esetben jelzés, tünet, ami figyelmeztet valamire. Még maga az orvostudomány is azt vallja, hogy amíg nem sikerül a fájdalom okát, gyökerét megtalálni, addig nem érdemes a fájdalmat csillapítani vagy megszüntetni, hiszen az is diagnosztikus értékű, hogy hol fáj valami, milyen intenzitással fáj, mitől javul vagy rosszabbodik a fájdalom. Minden fájdalomcsillapítás tüneti kezelés, másodlagos módszer, amit csak párhuzamosan érdemes használni a fájdalmat valójában okozó betegségek elsődleges kezelése mellett.
A hasnyálmirigyrák az emésztőrendszer daganatai közül a harmadik leggyakoribb. Általában 50 éves kor felett jelentkezik, de 30 éves kor körül is előfordul; férfiaknál háromszor gyakoribb, mint nőknél. A hasnyálmirigyrák agresszíven terjed és alattomos, mivel korai stádiumában ritkán felismerhető, nehezen diagnosztizálható.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális betegsége, melyet görcsös hasi fájdalom, a székletürítés zavara (heves hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és a has feszülésével járó puffadás jellemez. AZ IBS hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi elváltozást. Fontos, hogy a diagnózist alapos kivizsgálás előzze meg, mert számos megbetegedés esetén tapasztalhatók hasonló tünetek, kezelésük azonban eltérő lehet.
Az egészség megőrzésének és az öngyógyításnak az egyik legrégebbi módszere nem más, minthogy az ember próbál a természetben lévő négy elemmel kapcsolatot fenntartani. Négy őselem van: a tűz, a víz, a föld és a levegő. Ha valamelyik elemből hiány van a szervezetben, akkor az ember előbb-utóbb megbetegszik.
A nyugati társadalmakban minden harmadik embert érint a túlsúly problémája. Számos betegség kockázatát növeli (pl. szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszerv-rendszeri betegségek, cukorbetegség stb.) és rontja az életminőséget. Mindemellett csökkenti az önértékelést, különösen a sokadik fogyókúra eredménytelensége után.
A különféle tanítások hangsúlyozzák azt, hogy tulajdonképpen a fizikai testünk életerejét egy másik testben kell keresni, amit hívnak étertestnek, élettestnek, életerő-testnek vagy pránikus testnek is. Ez a test áthatja a fizikai testünket, és ennek köszönhető mindenféle életmegnyilvánulás.
A felmérések szerint a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés betegség. Mivel a depressziónak számtalan formája, típusa létezik, ezért felismerése sokszor nehézségekbe ütközik, szakszerű diagnosztizálására olykor csak megkésve kerül sor, így kezelése is problémásabbá válik. A depresszió időben történő diagnosztizálása azért is nagyon fontos lenne, mert a kezeletlenül hagyott betegek 20%-a amellett dönt, hogy önkezével vet véget életének.