Ráadásul ehhez a jótékony hatáshoz nem is kell megerőltető edzésekbe kezdenünk. Tanulmányok bizonyítják, hogy már hat percnyi futás hatására a gyermekek vérében jelentősen, akár 50 százalékkal is megnőhetnek a csontvelőből frissen kikerülő immunsejtek. A mérsékelt intenzitású mozgás pedig serkentheti az IgA termelődését, ami egy olyan védő antitest, amely a nyálkahártyáinkat borítja.
Egy tizenkét hetes vizsgálatban, ahol a résztvevők hetente háromszor harminc percet aerobikoztak, 50 százalékkal nőtt a nyáluk IgA szintje a mozgást nem végző kontrollcsoporthoz képest, és lényegesen kevesebb influenzaszerű tünetről számoltak be. Érdekesség, hogy a magasabb nyál IgA szintet alacsonyabb általános halálozási kockázattal, különösen a rák okozta halálozással hozták összefüggésbe, így az immunrendszerünk általános állapota mutatójának is tekinthetjük. Jó hír, hogy a mozgással ezt a szintet növelhetjük.
A fizikai aktivitás emellett fokozza a természetes gyilkos sejtjeink (NK-sejtek) aktivitását is, amelyek a daganatos és vírusfertőzött sejtek elpusztítására specializálódtak. Laboratóriumi kísérletek során öt különböző típusú rákos sejtet (főként leukémia és limfóma) helyeztek Petri-csészébe. Amikor vért adtak hozzájuk, a benne lévő természetes gyilkos sejtek elkezdték pusztítani a rákos sejteket. Ha a vért 30 perc kerékpározás után vették le, és ugyanannyi természetes gyilkos sejtet adtak a mintákhoz, a ráksejtek pusztulásának mértéke körülbelül 60 százalékkal nőtt. Ez magyarázhatja, hogy a testmozgás miért segíthet a rák megelőzésében és a rákbetegek túlélési esélyeinek javításában.
Egy egereken végzett kísérletben, ahol az influenzavírussal való fertőzés után négy órával, majd a következő három napon 20-30 percig mozogtak, a túlélési arány közel kétszerese volt a pihenő csoporthoz képest (18% pusztult el szemben az 57%-kal). Bár embereken ilyen drámai eredmények nincsenek, egy több mint ezer felnőtt bevonásával végzett influenza szezonális vizsgálat kimutatta, hogy a hetente többször sportolók körülbelül 40 százalékkal kevesebb napig voltak betegek, mint a mozgásszegény életmódot folytatók.
Kontrollált kísérletek is alátámasztják ezeket az eredményeket. Egy tanulmányban például idős nőket osztottak be véletlenszerűen egy enyhe, rugalmasságot javító mozgásprogramot végző kontrollcsoportba és egy napi félórás sétaprogramot végző csoportba. Az őszi szezonban a kontrollcsoport 50 százalékának volt felső légúti megbetegedése, míg a sétálóknál ez az arány mindössze 20 százalék volt. A rendszeresen sportolóknál pedig csak 8 százalék volt a megbetegedés kockázata. Ez azt jelenti, hogy a mozgás több mint ötször hatékonyabbá teheti az immunrendszerünket a fertőzésekkel szemben.
Egy másik, egy éven át tartó vizsgálatban ülőmunkát végző, menopauzán átesett nők vettek részt. Azok, akiket hetente öt nap közepes intenzitású mozgásra állítottak át, a vizsgálat végére háromszor kevesebbszer kaptak megfázást, mint a kontrollcsoport, amely nyújtó gyakorlatokat végzett. Egy fiatalabb, túlsúlyos nőkön végzett hasonló tanulmány pedig azt találta, hogy napi 15 perc séta felére csökkentette a felső légúti fertőzések tüneteivel töltött napok számát, úgy, hogy az egyes betegségek időtartama rövidült le.
Remélhetőleg ezek az információk minden korosztály számára ösztönzőleg hatnak az aktív életvitel kialakításában. A rendszeres testmozgáshoz szükséges tápanyagok gyors és természetes beviteléhez pedig a Sport Star gyümölcs- és zöldségkristály keverék is segítséget nyújthat.