A kutatók 7000, Lyme-kórral diagnosztizált finn ember DNS-ét és kórtörténetét elemezték. A munkájuk során a szakemberek megdöbbenve tapasztalták, hogy az SCGB1D2 nevű szekretoglobin gátolja a baktériumok növekedését. A szekretoglobinok olyan fehérjék, amelyekről kimutatták, hogy védik a tüdőt, illetve azt is tudni lehet, hogy ezt a fehérjét a verejtékmirigyek választják ki.  A Nature Communications folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a populáció egyharmada hordozza ennek a fehérjének a genetikai változatát.

Az áttörő tanulmány részeként a kutatók az SCGB1D2 normál és mutáns változatait tették ki a Borrelia burgdorferi baktériumnak, amely Lyme-kórt vált ki. A csapat megállapította, hogy a fehérje normál változata jelentősen gátolta a baktériumok növekedését, de a mutáns fehérjéből kétszer annyi kellett a hasonló eredményekhez. A mutált SCGB1D2-nek kitett baktériumokkal injekciózott egerek Lyme-kórral fertőződtek meg, de nem betegedtek meg a fehérje normál változatával.

"Ez a fehérje védelmet nyújthat a Lyme-kór ellen, és úgy gondoljuk, valódi lehetőségek vannak az ezen a fehérjén alapuló megelőzésnek és az esetleges terápiának" – mondta Michal Caspi Tal, az MIT Biológiai Mérnöki Tanszékének vezető kutatója.

Eszt kutatók is igazolták az eredményeket

Az észt kutatók 18 000, Lyme-kórban szenvedő ember adatai alapján tudták megismételni az eredményeket. Bár nem tudják, hogy az SCGB1D2 hogyan gátolja a baktériumok növekedését, ám azt már vizsgálják, hogyan használhatják fel a fehérjét bőrkrémek készítésére. A cél, hogy a Lyme-kórt megelőzhessék, illetve akár antibiotikumot is készíthessenek.

„Fantasztikus antibiotikumokkal rendelkezünk, amelyek az emberek 90%-ánál hatásosak. Sajnos, az emberek 10%-a nem gyógyul meg az antibiotikumok bevétele után sem, esetükben nem működik a kezelés” – folytatta Michal Caspi Tal.

Becslések szerint csak idén mintegy 476 000 amerikainál diagnosztizálhatnak Lyme-kórt A tünetek közé tartozik a láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, duzzadt nyirokcsomók vagy kiütések, de – ha nem kezelik – arcbénulás, szívdobogásérzés vagy szabálytalan szívverés, idegfájdalom, valamint az agy és a gerincvelő gyulladás is előfordulhat.

Sajnos a  kullancsok idén a szokásosnál korábban kelnek ki az enyhe télvégnek köszönhetően, így még súlyosabb szezonban lehet részünk.