A hasnyálmirigyráknak a korai stádiumban gyakran nincsenek tünetei. Ezért általában előrehaladottabb és nehezebben kezelhető, amikor felfedezik. Ahogy a rák terjed, egyebek közt emésztési zavarokat, a bélműködés megváltozását, valamint has- vagy hátfájást okozhat. Ezekből a tünetekből azonban nem biztos, hogy azonnal diagnosztizálják a betegséget.
A hasnyálmirigyrák leggyakoribb formájában, a duktális adeno-karcinómában szenvedők esetében 20 páciens közül kevesebb, mint egy marad életben öt évig vagy tovább. A korábbi felismerés javíthatná az esélyeket. A kutatást végző spanyol tudósok egy madridi és egy barcelonai kórházból toboroztak betegeket. Csak néhány beteg szenvedett duktális adenokarcinómában, a többieket kontrollcsoportként választották ki az összehasonlításhoz.
A kutatók az önkéntesektől vett köpet- és székletmintálat elemezték, hogy lássák, van-e észrevehető különbség a csoportok között. A nyálminták eredménytelenek voltak, de a székletminták olyan különbséget mutattak, amely a kutatók szerint hasznos lehet a hasnyálmirigyrák diagnosztizálásában.
A különbséget a bélbaktériumok, gombák és más mikrobák eltérő mintázatában vagy genomikai profiljában fedezték fel. Ezek alapján azonosítani lehetett a betegségben szenvedőket, függetlenül attól, hogy a rák milyen stádiumban volt, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a jellegzetes mikrobiomjelek már korán kialakulnak, és hogy a széklet mikrobiomja felismerheti a korai stádiumban lévő betegséget.
A kutatók további vizsgálatokat javasoltak, ezek közül néhány már folyamatban van. MTI
