Az átok misztikus fogalom, rejtélyt, titkot sejtet. A szó hallatán megátkozott családok, halálba kergetett emberek, mindenkire veszélyt hozó gonosz tárgyak jutnak az eszünkbe. Ma úgy hisszük, mindez csak legenda, de vajon miért hittek benne régen annyian, és mitől működött?

Bizony mindenki átkozódik, akár szándékosan, akár csak ösztönösen. Könnyedén odavetjük egy hirtelen felindultság hevében, pedig csupán egy későn befutó vonat, egy lekésett busz, a rossz idő vagy a kötekedő főnök bosszant fel bennünket.
Persze nem hiszünk igazán benne, fel sem fogjuk, mit teszünk, pedig aki hisz az áldás hatalmában, tudja, hogy ennek ellenkezője is létezik.



Az átok valójában egy olyan mágikus cselekmény, amely a rosszakarat képzeletbeli kivetítésén alapul. Hogy működik-e vagy sem, az leginkább attól függ, hogy hiszünk-e benne. Pont ezért manapság elég nehéz valakire átkot szórni, mert szavaink nem hatnának el ellenségünk hitetlen lelkéig. Azonban mielőtt a tudomány és az értelem kivívta volna a maga jogait, a mítosz és valóság között elmosódott volt a határ. Az emberek hittek benne, hogy arra, akinek a nevét valamelyik ellensége ólomra, viaszba vagy agyagba írja, majd átkot mond a tárgy fölött, s végül eltemeti azt, biztos halál vár.