15 / 2278 db bejegyzés — 151. oldal
Charles Darwin A fajok eredete című, 1859-ben megjelent műve komoly dilemma elé állította a tudósokat. Ha elfogadják azon állítását, hogy az egy helyen élő hasonló fajok közös őstől származnak, akkor miként értelmezhetők az olyan teremtményeket, mint pl. a lemur (maki), mely főleg Madagaszkár szigetén él, de kis számban a közeli Afrikában, ezenkívül Indiában és a Maláj-félszigeten is megtalálható? Más állat- és növényfajok esetében ugyancsak felmerül ez a kérdés. No de a tudósokat nem olyan fából faragták, hogy ne tudnának rögtön elfogadható magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy a fent említett állatok hogyan jutottak át az Indiai óceánon. A kézenfekvő válasz: egy földhídon át. Ehhez csatlakoztak a geológusok is, rámutatva egyes közép-indiai, valamint dél-afrikai sziklák és kövületek közti hasonlóságra, és máris megszületett az Afrikát Indiával összekötő, a lemurok származási helyének tartott új kontinens, mely a Lemuria nevet kapta…
Szombat van. Madárdalos, finom, fátyolosan szép nyári reggel, teli csodás illatokkal: az akác már elvirágzóban, de a bodza még tartogat néhány szép virágtányért a friss ágakon. A nap most érkezik a kertbe, áttör az orgonabokrokon és a szőlőlugas nyújtózkodó kacskezdeményeit melengeti át, hadd érjék el a támaszul nekik kihúzott drótot.
Valami csodálatos volt, ahogy talicskán toltam Harmat Annát. Vadul loholtam vele, hogy csak úgy lobogott a haja a szélben, miközben kacagott, s ragyogtatta rám a csillagszemét. Pedig nappal volt. Aztán pihentünk a fűben. Anna hozzám bújt, én meg éppen simogattam volna, ahol még nem járt férfikéz, mikor a koca ordítása felriasztott mennyei álmomból. Nem haragudtam rá, hiszen reggelire várt, de legalább bizonyost tudtam, Anna lesz a feleségem, vagy senki. Tavaly még eszembe se jutott ilyesmi, mert ki vesz észre egy egeret? Pláne, ha az a kerítés mögül lesi a klottgatyás csürhénket. De mostanra szinte hihetetlen, milyen gyorsan nagylány lett.