A madárbarát kert-program a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) lakossági természetvédelmi kezdeményezése. 2002-ben indult, s napjainkra már több mint 6100 tagja van országszerte, közülük ezernél is több óvoda, iskola – tudjuk meg Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől, a program szakmai vezetőjétől. A program öt alprogramból áll. Ezek a kert, óvoda, iskola, munkahely, panel területén valósíthatók meg. E felosztás azt a célt szolgálja, hogy akárki akármilyen környezetben tölti mindennapjait, tudjon tenni a madarakért. A lehetséges tevékenységi területek: téli madáretetés, egész éves itatás, madárodúk és egyéb költés-elősegítő eszközök kihelyezése, fecskevédelem, egyéb állatcsoportok (például békák, gyíkok, sünök, rovarok) védelme.
Hogyan vehetünk részt a madárbarát kert-programban? Az MME honlapján regisztrálni kell, s ezzel együtt megvásárolni valamelyik regisztrációs csomagot, és annak elemeit (pl. madárodút) a lak- vagy munkahelyünkön alkalmas helyre felszerelni.
Miért fontos a program terjesztése, miért jó, ha a madárbarátok egyre többen vannak? Persze a madarak érdekében is. De azért is, mert a döntéshozók meggyőzésében a szakmai mellett a társadalmi támogatottság számokkal mérhető s igazolható érvei is fontosak. Ma az MME nyolcezer tagot és közel ennyi madárbarátkert-aktivistát számlál országszerte. Minél nagyobbak ezek a számok, annál hatékonyabban lehet az emberek s a természetvédelem érdekeit a gazdaságközpontú döntésekkel szemben érvényesíteni.
Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, az irodaablakba, s máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket s a felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és kiskert tulajdonosokat a kártevők távoltartásában segítik a madarak.


A madárbarát kert-elismerő tábla megszerzésének feltétele: a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy, az MME-től kapott regisztrációs csomagban lévő mesterséges odú kihelyezésével, itató működtetésével, téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát tevékenységet követően a jelentőlap beküldésével tájékoztassa az egyesület központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően az MME postán megküldi a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő fémtáblát, amely jelzi, hogy itt egy madárbarát lakik s tevékenykedik.
A programban való részvételben nincs szükség különösebb madártani ismeretekre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium, illetve az egyesület honlapjának (www.mme.hu) „madárbarát” menüpontja minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök sora és téli madáreleség pedig a kertészeti s barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.
A programot sosem késő elkezdeni, az évnek nincs egyetlen olyan napja sem, amikor ne tudnánk elindítani új, vagy kibővíteni a már meglévő madárbarát kertünket. A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszámnövelésének legfontosabb eszköze – ha van egy kis kertünk, illetve található közelünkben egy olyan terület, amit módunkban áll madárbaráttá alakítani -- a természetes élőhelyeket leginkább megközelítő növényzet telepítése s megőrzése. A gyepek megfelelőek a földigiliszták, csigák és olyan rovarok számára, melyek a feketerigó, az énekes rigó, vörösbegy kedvelt táplálékai. A gyepszint sokféleségét rendkívüli mértékben növelik azok a nyíratlan gyepfoltok, ahol például a gyermekláncfű és a többi „gaz” szabadon nőhet, remek élőhelyet kínálva számos állatnak.


Ha növényzetet telepítünk, alkalmazzunk olyan őshonos fajokat, mint például a galagonya, magyal, mogyoró. Ezek búvóhelyet s táplálékot is nyújtanak a madarak számára. Az őshonos fák, mint a tölgy, fűz, nyár, kőris, berkenye számos olyan rovart és hernyót táplálnak, melyek viszont a madarak táplálékai. A gyümölcsfák embert s állatot egyaránt kínálnak. A bogyók hagyományos őszi táplálékai a rigóknak, ezért egy fajgazdag kert nagy választékot nyújt olyan növényekből, mint például a sóskaborbolya, a magyal, bodza, tűztövis, borostyán. A színpompás virágok vonzzák azokat a rovarokat, melyeket viszont a poszáták, füzikék, cinegék fogyasztanak, míg magvaik a pontyféléknek biztosítanak táplálékot.
Lássunk néhány szempontot a növényzet, a kert kialakítására! A cserjéken érdemes fészekrakásra alkalmas elágazásokat kialakítani a metszés során. Hagyjunk meg olyan sövényszakaszokat és bokrosokat is, melyeknek nem egyenesre metszettek az oldalai. Ne távolítsuk el minden bokor alól a lehullott avart, ezzel az avarszinten élő élőlények megtelepedését segítjük elő, ami terített asztalt jelent a rigóknak. A kiszáradt, vastagabb fákat lehetőleg ne a talajszinten vágjuk ki -- a három-négy méterre visszavágott törzs nagy vonzerőt jelent a harkályoknak. Az oldalról zárt bokorcsoportokkal biztonságos fészkelőhelyet nyújthatunk a madaraknak. Hagyjuk meg a kertben az idős gyümölcs- és egyéb fákat. Legyenek a kertben olyan növények, amelyek termései nyáron, ősszel, télen táplálékul szolgálhatnak a madaraknak; illetve legyen fenyők, örökzöldek egy kis csoportja is.
Most pedig nézzünk példát egy igazi madárbarát kertre! Id. Galiba Ferenc -- biológus, mezőgazdász, ornitológus, az MME régi tagja, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság polgári természetőre – hagyományőrző szegedi családi házához tartozik. Megvalósul benne az összefüggő hármasság, a gyep-, a bokor- s a lombszint. Eleddig huszonkilenc olyan madárfajt számlált össze a kert gazdája, mely megjelent itt – akár fészkelő, akár kóborló vagy vonuló gyanánt. Költő madárként megtalálható például a két verébfaj – a házi s a mezei --, a szén- és a kék cinege, az őszapó, vörösbegy, az ökörszem, balkáni gerle, a zöldike, de költött már a kertben tövisszúró gébics, örvös galamb s feketerigó is. De ellátogatott ide a csicsörke, a tengelic, sőt a csonttollú is. Rendkívüli élményeknek lehetett részese a kert révén a madarász, így láthatta, miként lopja ki a kis fakopáncs csőréből az elhalt fából fáradságosan kibányászott rovarlárvát a kékcinke; vagy hogyan fog meg a karvaly egy zöldikét, fél lábbal. Látott itt fehér mellű gyöngybaglyot is (az Európa e részén élő gyöngybaglyok mellkasa mézszínű). A madárgazdagság a kihelyezett, különféle odúknak, a téli etetésnek, és a növényzet sokféleségének eredménye. A kert őshonos, illetve messzi földről származó növényeknek egyaránt otthona, s szerencsés mikroklímájának köszönhetően egymás mellett élnek a Romániából földlabdástul és így gyökérkapcsolt gombáikkal együtt behozott kárpáti lucok, s a dél-európai, mediterrán agávék éppúgy, mint a japán császári rezidenciából származó japán tölgy, a hazai viszonyok között is gyümölcsöt érlelő füge, illetve a keleti tuja, melynek termését szeretik a madarak, sőt emberi táplálékként is kitűnő.
Persze a madárbarát kert-programban – mint már volt róla szó – korántsem csak kerttulajdonosként vehetünk részt. Ahhoz, hogy például télen etessük, illetőleg egész évben itassuk a madarakat, elegendő egy ablakpárkány is. És nem kell mindenképpen ritkánál ritkább madarak látogatását várnunk: mai ökológiai viszonyaink között már akár a házi veréb, vagy a balkáni gerle megjelenése is élményt adhat számunkra.

Farkas Csaba