A káposzta rövid története
A káposzta az egyik legrégebbi zöldségünk. Már az i.e. IV. évezred környékén megjelent a kínai konyhákban, ahol nemcsak fogyasztották, hanem a jin-jang egyensúly fenntartására is használták. Az ókori Egyiptomban a káposzta népszerű étel volt, sőt, az alkohol semlegesítésére és a másnaposság enyhítésére is alkalmazták. A görögök és rómaiak is nagyra értékelték ezt a zöldséget, olyannyira, hogy Claudius császár egyszer még a szenátust is megszavaztatta arról, van-e jobb étel, mint a sózott marhahús és a káposzta.
Tápanyagtartalom
Egy csésze (89 gramm) nyers, reszelt fejes káposzta tápanyagtartalma figyelemre méltó:
- Kalória: 22
- Fehérje: 1 g
- Rost: 2 g
- K-vitamin: a napi érték 56%-a
- C-vitamin: a teljes érték 36%-a
- Folsav: a napi érték 10%-a
- Mangán, B6-vitamin, kalcium, kálium, magnézium: a napi érték 3-6%-a
Ezen kívül a káposzta A-vitamint, vasat és riboflavint is tartalmaz.
Erősebb immunrendszer
A káposzta gazdag antioxidánsokban, különösen C-vitaminban. Ezek az anyagok védik szervezetünket a szabad gyökök okozta károsodásoktól. Egy 2014-es, 20-40 év közötti fiatal felnőttek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy a több keresztesvirágú zöldség fogyasztása csökkentheti a gyulladás bizonyos vérmarkereit. Egy másik, több mint 1000 nőn végzett kutatás hasonló eredményre jutott: a több keresztesvirágú zöldséget fogyasztóknál alacsonyabb volt a gyulladás szintje.
Javuló emésztés
A káposzta kiváló rostforrás, ami kulcsfontosságú az egészséges emésztés szempontjából. Az oldhatatlan rostok segítenek a rendszeres bélmozgás fenntartásában, míg az oldható rostok táplálják a bélben élő jótékony baktériumokat. Ezek a mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak az immunrendszer védelmében és olyan mikrotápanyagok termelésében, mint a K2- és B12-vitamin.
Egészségesebb szív
A lila káposzta gazdag antociánokban, amelyek a flavonoidok családjába tartozó növényi pigmentek. Számos tanulmány talált összefüggést az antociánban gazdag élelmiszerek fogyasztása és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között. Egy 2013-as, 93 600 nő bevonásával készült tanulmányban a kutatók megállapították, hogy azoknál, akik több antociánban gazdag élelmiszert fogyasztottak, alacsonyabb volt a szívroham kockázata. Az antociánok emellett csökkentik a vérnyomást és az LDL (rossz) koleszterinszintet is.
Alacsonyabb vérnyomás
A káposzta jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz, ami fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában. A kálium segít kiválasztani a felesleges nátriumot a vizelettel, és ellazítja az érfalakat, ami csökkenti a vérnyomást. Egy 2 csészényi (178 g) vöröskáposzta a napi ajánlott káliumbevitel 9%-át fedezi.
Alacsonyabb koleszterinszint
A káposzta két olyan anyagot tartalmaz, amelyek bizonyítottan csökkentik az LDL (rossz) koleszterin szintjét: oldható rostokat és növényi szterineket. Az oldható rostok megkötik a koleszterint a bélben, míg a növényi szterinek gátolják a koleszterin felszívódását az emésztőrendszerben.
A káposzta nemcsak egészséges, de sokoldalúan felhasználható zöldség is. Fogyaszthatjuk nyersen, főzve, vagy akár fermentálva savanyú káposzta formájában. Bárhogyan is készítjük el, a káposzta rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.
A kutatók az eredményeket a Medical News Today című tudományos lapban publikálták. A teljes tanulmány elérhető a https://www.medicalnewstoday.com/articles/284823 címen.
