A bór vegyületeit már régóta ismerik, magát az elemet csak 1808-ban fedezte fel három kémikus. A természetben nem fordul elő elemi formában, csak vegyületeiben található meg. Az egyik legismertebb vegyülete a borax, amit mosáshoz, tisztításhoz használunk.

A bór szerepe a szervezetben

A bór szabályozza a parathormon aktivitását, ami a pajzsmirigyhez kötődik, ezáltal kihat a kalcium anyagcserére, a magnézium anyagcserére, a foszfor- és D-vitamin anyagcseréjére.

A bór kis mértékben ellensúlyozza a többletfluor káros hatását. A fluortöbblet káros hatással van a szervezetre, ezért természetgyógyászati szempontból a fluor hozzáadása vízhez, fogkrémhez vagy egyéb élelmiszerhez káros, ugyanis a fluor szervetlen formában nem hasznosul, szerves formában kellene bekerülnie a szervezetbe. (Ha valaki fluoros fogkrémmel mos fogat, és amalgámtömése van, egy úgynevezett higanyfluorid nevű vegyület keletkezik, ami rákkeltő hatású anyag.) 

A bór biztosítja a megfelelő ösztrogénszintet, illetve az ösztrogénen keresztül hat a bór a rézszintre is. (A rézhiány szív és érrendszeri, valamint ízületi panaszokat okozhat.) A bór csökkenti a hematokrit értéket, viszont növeli a vérben a hemoglobin mennyiségét

Nincs egységes vélemény a bórból származó emberi szervezet szükségleteiről. Az általános javallat szerint a napi 0,5- 3 milligramm az ajánlott adag. 

Bórhiány tünetei

A bórhiány két legfőbb tünete a kalciumhiány és az agyműködés zavarai. Csontritkulásnál, gyakori csonttörésnél, mindenféle csontproblémánál nagyon fontos a bórbevitel. Ha nincs elég bór a szervezetben, az ösztrogénszint csökken, és hamarabb jelentkezik a klimax. Csökken a koncentrálóképesség és a számolóképesség, álmosság és gyakori fáradékonyság lép föl. Ezen tüneteket nagyon jól lehet csökkenteni bórbevitellel.