Az emlékezet néha kihagy, szelektíven, vagy mindenre kiterjedően egy adott időszakra, például egy érzelmi sokk hatására, vagy hosszabb távon egy betegség miatt. A feledékenység megéretéséhez először a memóriával kell foglalkoznunk. A hatvanas évek végén próbálták modellezni az emberi agyat, főleg azért, hogy rájöjjenek, hogy hogyan zajlik az emlékezés folyamata. Hamar rájöttek, hogy az emberi emlékezet nem úgy működik, mint a számítógépek, ennél sokkal jobb megközelítés volt az úgynevezett holografikus elv. Tulajdonképpen az agy, illetve a látókéreg sejtjei nem kész képeket rögzítenek, mintha lefotóznánk a külvilágot, inkább a látott tárgyak tulajdonságait jegyzik meg. Amikor valamire visszaemlékezünk, nem az adott tárgyat hozzuk elő a jelenbe, hanem a tulajdonságokat idézzük fel, és ezekből újból felépítjük a korábban észlelt tárgyat. Emiatt minél jobban megfigyelünk valamit, vagy valakit, annál nehezebben felejtjük el.


Az agyban minden egyes idegsejt egyben memóriasejt is, mégis megnevezhetünk benne két olyan területet, amelyek kiemelt kapcsolatban állnak a memóriával és az emlékezettel, ez a halántéklebeny és a hypocampus.

A memória szintjei

A memóriának három fő szintjét lehetne elkülöníteni. Az első az úgynevezett ultrarövid memória, ami csak pár percig működik. Kikeresi a telefonkönyvből a számot, tárcsáz, felhívja őket, megbeszéli, és ez az ember lehet, hogy öt perc múlva már nem emlékszik arra a számra, amit esetleg, soha többet nem kell felhívnia. Hogyha foglalt a telefonszám, és tízszer, húszszor, harmincszor próbálkoznia kell, akkor már átkerülhet ez a telefonszám a rövid távú memóriába. Ez utóbbi pár órától napokig tart. A harmadik szint a hosszú távú memória, ami évekig, akár évtizedekig is tarthat. Ha egy jel fontossá válik, akkor kerülhet át az ultrarövid memóriából a rövid távúba, ha még komolyabb szerepe van az ember életében, akkor pedig átkerülhet a hosszú távú memóriába.

Mi befolyásolhatja a memória működését?

A betegségeket meg lehet különböztetni például aszerint is, hogy melyik távú memória romlik. Például alkoholistáknál romlik a rövid távú memória, de a hosszú távú lehet, hogy ép marad. Korszakov-szindrómának hívják azt, amikor az embernek a rövid távú memóriája megy tönkre.

Bizonyos stressz hatására keletkező hormonok fokozzák az emlékezőképességet. Emiatt jó, ha van egy kis lámpaláz. Persze tartós stressznél a felejtés felerősödik, ilyenkor rendszeres lazító, nyugtató gyakorlatokra van szükség, pl. relaxáció, autogén tréning, kineziológia segítségével.

A nemi hormonok is kihatnak az emlékezetre. Megfigyelték nőknél, hogy akkor a legjobb a memóriájuk, és akkor tudnak a legjobban tanulni, amikor a ciklus első felében vannak.

Mivel javíthatunk a memóriánkon?

A feledékenység elkerülésére és a memória javításához lúgosító étrendre van szükség, mivel az idegrendszer helyes működéséhez elengedhetetlen a megfelelő sav-bázis egyensúly. Érdemes növelni a nyers gyümölcsök, zöldségek és hántolatlan gabonafélék fogyasztását. Az emlékezést segíti a B1-vitamin (dió, gesztenye), a folsav (répa, zöld levelek), a kolin (búzacsíra, lecitin) és a mangán (zöld levelek, borsó) bevitele. A magas vérnyomás miatt romló emlékezet esetében a só megvonása a vérnyomáson kívül a memóriára is jó hatással van. Ugyanakkor a legtöbb nyugtató és szorongást oldó gyógyszer növeli a feledékenységet.