Tudjuk, hogy a cigifüst nem csak a dohányzók egészségét veszélyezteti. A passzív dohányzás is kimondottan ártalmas. A dohányfüstben olyan kémiai anyagok vannak, amelyek gyengítik a szervezet immunrendszerét, és ezáltal fogékonyabbá teszik a betegségekre, és gátolják a ráksejtek elpusztításában. Ugyanakkor a dohányfüst károsíthatja a sejtek DNS-ét, és ezáltal növeli a ráksejtek kialakulásának és szaporodásának lehetőségét.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a krónikus dohányosok tudják-e étrendjükkel ezeket a káros hatásokat csökkenteni. 

A kísérlet vezetői kialakítottak egy csoportot, ahol mindenki régóta dohányzott, és arra kérték őket, hogy fogyasszanak huszonötször annyi brokkolit, mint az átlag amerikai – azaz napi egyetlen rózsát. A brokkolikerülő dohányosokkal összevetve a brokkolifogyasztók véráramában tíz nap alatt 41 százalékkal kevesebb DNS-mutációt mutattak ki.

Vajon csak azért, mert a brokkoli serkentette a májban lévő méregtelenítő enzimek aktivitását, amelyek segítettek kiüríteni a daganatképző anyagokat, mielőtt azok egyáltalán bejuthattak volna a dohányosok sejtjeibe?

Nem. Amikor kivonták a DNS-t az alanyok szervezetéből, és ismert DNS-károsító anyagoknak tették ki, a brokkolifogyasztóktól vett genetikai állomány akkor is jelentősen ellenállóbbnak bizonyult a károsodással szemben, ami arra utal, hogy a brokkoli és a hozzá hasonló zöldségek fogyasztása a sejtszintnél mélyebben is ellenállóbbá tehet.

Persze, azért ne gondoljuk, hogy ha megeszünk egy brokkolirózsát, mielőtt elszívnánk egy csomag cigit, az teljesen törölné a cigarettafüst rákkeltő hatását. Nem fogja. De amint megpróbálunk leszokni, az olyan zöldségek, mint a brokkoli, a káposzta és a karfiol segítenek megelőzni a további károsodást.

A brokkolicsaládba tartozó (keresztes virágú) zöldségek ezzel még nem végeztek. Míg az emlőrák a leggyakoribb belső szervi rákos megbetegedés a nők körében, valójában a tüdőrák szedi a legtöbb halálos áldozatot közöttük. Az emlőrákos páciensek 85 százaléka a diagnózist követő ötödik évben még mindig életben van, a tüdőrák esetében ez a számadat megfordul: a tüdőrák megállapítását követő öt éven belül a női betegek 85 százaléka meghal. Ezen halálesetek 90 százaléka áttétek kialakulásának – a rák egyéb testrészekre történő átterjedésének – a következménye.

A brokkoli bizonyos összetevői elnyomhatják az áttétes terjedést. Egy 2010-es tanulmányban a kutatók betettek egy réteg emberitüdőrák-sejtet egy Petri-csészébe, majd középen csináltak egy „tisztást”, hogy elválasszák őket. A ráksejtek 24 órán belül visszamásztak egymáshoz, 30 óra múlva pedig újra teljesen lefedték a középső részt is.

Amikor azonban a kutatók keresztes virágú zöldségkivonatot cseppentettek a ráksejtekre, nem mozdultak el. Hogy a brokkolifogyasztás valóban meghosszabbítja-e a rákbetegek túlélését, azt még klinikai kísérletekben tesztelni kell, az egészséges étrendbeli változtatásokban azonban az a jó, hogy mivel negatív hatásuk nincsen, akármilyen kezelést kap is a beteg, ezeket közben szabadon kipróbálhatja.