A napokban történt, hogy egy mórahalmi családfő, aki évek óta vásárlónk, kétségbe esve hívott. A nagy esőzések alatt kikapcsolták az öntözőrendszert, majd úgy is felejtették és a mindennapok körforgásából kiszabadulva egy hétre elutaztak.
Hazaérkezés után hidegzuhanyként érte őket a kert botrányos állapota. Általában az öntözés okozta stresszt a Smaragd Turbó Kalcium készítménnyel szoktuk kezelni, de jelen esetben ez mit sem ért.
Noha még csak az állomány mintegy 5 %-a pusztult el teljesen, a kár látványos volt. Kifordítva a földet a tönkre ment részen azt tapasztaltam, hogy a gyep gyökere alig 5 cm-es, és rengeteg hangya van alatta, miközben pajor csupán 1 db lézengett azon a részen.

A gyep épen maradt részén pohárnyi foltokban sárgult a fű, és némelyik ilyen foltban elpusztult cserebogarat is találtunk.

Idén nálunk nem volt túl sok cserebogár, de még az egyetemen tanultam, hogy a rovaroknak is van egy populációs térbeli eloszlása, ami nem állandó. Ezért az ország egyes területein erősebb, vagy gyengébb adott évben a számolható egyedszám. Tavaly például a mi környékünkön is erős volt.

A rajzásnak kedvez a meleg, az esős időszakok utáni felmelegedés pedig különösen segíti a rovarokat. Petézéskor a nőstények 10-30 cm mélyre furakodnak a talajba, és 3-5 alkalommal is petéznek, mielőtt elpusztulnak. Közben pedig minduntalan feljönnek enni a felszínre.
A megjelenésüket a talaj felszínén megjelenő 6-10 mm átmérőjű lyukak jelzik.  A lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, és szép csendben megkezdik láthatatlan életciklusukat a talajban. Korábban az ilyen pici, pohár méretű foltoknak nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, hiszen gyorsan összezáródik az állomány, 1 hét múlva már nem is látszanak.

Most azonban nagyon is tudni akartam mi van a földben a foltok alatt. Ezt a kertet 3 éve füvesítették teljesen újra a pajorok miatt, mert a régi gyep gyökérzetét teljesen szétrágták.

A gyep tavaly kora ősszel, preventív céllal kapott ismételt Esstence Bug Stop kezelést is, mert nyáron volt mintegy 30-40 ilyen foltocska, 1-1 elpusztult cserebogárral.

Most nem babra megy a játék, nagyon is itt a végzetes probléma ismét, nem bagatelizálhatjuk el az intő jeleket. Különben ismét kizabálják a gyep gyökerét, csak idő kérdése a dolog.

 

A Kárpát-medencében jellemzően 3 év alatt fejlődnek ki a cserebogarak, az igazi nagy károkat pedig a 2-3 éves egyedek okozzák. Jelen esetben is hiába füvesítették újra a totális talajvegyszerezés után a gyepet, a MINDEN ÉVBEN lerakott peték ÁLLANDÓ VESZÉLYFORRÁST jelentenek a talajban.

Minden évben növekvő,egyre erősödő rovarlárvát a Bug Stop nem tudja azonnal visszaszorítani, ezért a biológiai szeres permetezés mellett is jelentős károkat okozhatnak a gyep gyökérzetében.

Viszont a lerakott tojásokat és az L1-es frissen kikelt lárvákat hatékonyan teszi életképtelenné a Bug Stop. Azaz a 2-3 év múlva kirajzó egyedszám már sokkal alacsonyabb lesz aTE KERTEDBEN, de addig is meg kell védeni a gyepet.

 

A biológiai megoldások nem úgy működnek, mint a vegyszerek. Gyengédebbek, nem juttattnak ki ártalmas szereket a környezetünkbe, ezért lassabban is hatnak. A mostani kezelés eredményét igazából később fogod tapasztalni, hiszen cserebogár berepülés mindenhol van, csak nem tudni milyen mértékű.

Egyre kevesebb természetes ellensége van a cserebogaraknak (és őket sem látjuk feltétlenül szívesen: pl. a pajorokat fogyasztó vakond). A régebbi berepülések miatt most nyáron fog szembetűnően jelentkezni a probléma (lásd, hirtelen megjelenő sárga foltok). És nem is fog magától megoldódni. 

Természetesen MOST tenned kell egy drasztikus lépést, ha nem akarod veszni hagyni a kertet (erős kártétel esetén) és vegyszeres kezelést alkalmazni az L2-L3 lárvák ellen.



De minden évben bizonyára Te sem akarod mérgezni az élettered.

 

 

Ráadásul nem csak a gyep van veszélyben, hiszen az idősebb lárvák szívesen csócsálják meg a fák és bokrok vékonyabb, tápanyag- és vízfelvételért felelős gyökereit is. Te csak azt látod a felszínen, hogy nem akar növekedni a csemete, hervadozik, sínylődik a fa vagy bokor. Közben pedig a növény a talajban el van vágva az éltető erőtől.
Ha gondosan figyelsz a kertedre, ezeket az intő jeleket komolyan veszed, és a prevencióra is fókuszálsz.

 

Honnan tudhatod, hogy kivel állsz szemben?

Alapvetően 5 cserebogár faj honos nálunk:

 a közönséges sárga cserebogár, ami a középkötött talajokat kedveli. Imágója nem táplálkozik a felszínen, a lárva pedig főleg a lágyszárú növények gyökereit eszi. Jelentős károkat tud okozni.

 a májusi cserebogár, nehezen különíthető el az erdei cserebogártól, de lárvái bármely növény gyökerét károsíthatják. A föld feletti részek látványos hervadása hívja fel rájuk a figyelmet, de a kirajzott felnőtt példányok is veszélyesek, jelentős kárt okoznak a lombos fákon, cserjéken. Már néhány pajor is hatalmas károkat tud okozni köbméterenként. Az agyagos barna erdőtalajt kedvelik.

 az erdei cserebogár esetében a pajor okozza a legnagyobb károkat. Kifejezetten kedveli a homokos talajokat, bármely növényben képes kárt tenni.

 a kalló cserebogár a legnagyobb méretű cserebogár hazánkban. Sajátossága, hogy 4 éves fejlődésű, a homokos területeken érzi igazán jól magát. Sötét színű, fehér foltos szárnyfedője könnyen felismerhető.

 a zöld cserebogár, szintén a homokos területeken károsít. A kifejlett bogár tápnövénye a szőlő, de a termesztett lombos fákat is kedveli. A földben kikelő lárvák a fás szárú növények gyökereit is károsítják. Teljes lombrágásra képesek az imágók.

A megoldás azonnali fellépést és hosszútávú prevenciót is igényel. Ha már vannak jelek rá, hogy pajorok randalíroznak a kertedben, vesd be a mikrobiológiai szereket (ilyen a Nematop is, a Bora is) és használd rendszeresen, minden évben a Bug Stopot a peterakás időszakában (májustól július végéig, de az ismétlés ősszel biztos alapokat teremt a megelőzéshez).

 

Pajormentes, szép gyepet kíván:
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony