Az emberi szervezetnek három szerves és három szervetlen fő tápláléka van, ezeknek mindenképpen be kell jutnia testünkbe. Az a három szerves alaptáplálék, amire minden embernek szüksége van: a gyümölcs, a zöldség és a gabona. A három szervetlen táplálék, ami legalább ugyanilyen fontos: a napfény, a tiszta levegő (és ennek a különféle légzőgyakorlatokkal való felvétele) és a tiszta víz.

A vízhiány okai és következményei

Vízhiány a szervezetben kétféleképpen alakulhat ki. Az egyik lehetőség, hogy nem kerül elég folyadék a szervezetbe, aminek két oka lehet, vagy nem fogyaszt valaki elég folyadékot, vagy nem fogyaszt elég olyan élelmiszert, aminek magas a folyadéktartalma. A másik fő ok a sófogyasztás, ami megköti a szervezetben a vizet, és nem engedi, hogy eljusson oda, ahol igazán szükség lenne rá.

A természetgyógyászat azt tanítja, hogy a betegségeknek nagyon sokféle oka van, egy betegséget se lehet egyetlenegy okra visszavezetni. A betegségek többféle oka közül az egyik lehet a szervezet vízhiánya. Számos olyan betegség és panasz létezik, amelyek vagy megszűnnek, vagy jelentősen csökkenek pusztán azáltal, ha odafigyelünk arra, hogy több folyadék, több víz kerüljön a szervezetünkbe. Az alapelv az, hogy a szervezet és a sejtek csak egy bizonyos mennyiségű víz mellett tudnak egészségesen működni.

 

A vízleadás és a vízfelvétel

Mindig gondoskodni kell a vízpótlásról, hiszen a szervezetünk folyamatosan vizet ad le. A vízleadás négyféleképpen történik. Az egyik folyamat a bőrön keresztül, párolgás vagy izzadás formájában zajlik. Ugyanígy a légzéssel is folyamatosan adunk le vizet. Végül a vizelet és a széklet által is távozik víz a szervezetünkből. A teljes napi vízleadás így körülbelül napi 2-3 liter, vagyis egy átlagembernek ezt a mennyiséget kell naponta pótolnia.

Mivel a testünk 75%-a víz, ezért az emberi szervezet számára az a tökéletes táplálék, aminek szintén 75%-a víz. Ennek a kritériumnak a zöldségek és a gyümölcsök felelnek meg. Ez alapján a táplálékokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportban – amelybe a gyümölcsök, zöldségek tartoznak – a folyadéktartalom hasonló a szervezet folyadéktartalmához, míg a másik csoportban – ide tartozik minden más élelmiszer – a táplálékok sűrítettnek tekinthetőek. Ez utóbbi adódhat abból, hogy egy tápláléknak eleve alacsony a folyadéktartalma, vagy bizonyos konyhatechnikai eljárásokkal csökkentik azt. A táplálkozásban a folyadékbevitel szempontjából a gyümölcsök, zöldségek nyers formában történő fogyasztása előkelő helyet foglaljon el – a WHO azt javasolja, hogy naponta ötször együnk gyümölcsöt, zöldséget.

Nagyon sok tanulmány kimutatta, hogy vannak olyan betegségek, főleg krónikus, degeneratív betegségek (például ízületi betegségek, rákos betegségek), amelyek vegetáriánus étrenden élő népeknél jóval ritkábban fordulnak elő. Egyes orvosok szerint ennek az egyik oka az, hogy a vegetáriánus étrend sokkal több vízbevitelt biztosít, mint az átlag vegyes étrenden élő ember étrendje. Mivel a vegetáriánusok inkább növényeket fogyasztanak, ezen belül is leginkább gyümölcsöket, zöldségeket, és sokszor nyersen, ezért több folyadék kerül a szervezetükbe, mint azoknál, akik vegyes étrenden élnek.

Azoknál a népeknél, ahol magas az átlagéletkor, jóval több a folyadékbevitel, mint a legtöbb népnél. Például a hunzáknál nagyon gyakori, hogy száz év fölötti életkort élnek meg az emberek, és náluk 80% fölött van a magas víztartalmú ételek fogyasztása. A Kis-Kaukázusban is nagyon sok magas életkorú ember él – itt azt figyelték meg, hogy az étrend 70-75%-a magas víztartalmú ételekből áll.

Aki sok magas víztartalmú ételt eszik, ritkán szomjas. A gyakori szomjúságérzet és a következő alpontban felsorolt betegségek vízhiányra utalnak. Amikor az ember szomjas, nem mindegy, hogy mit visz be a szervezetébe. Becsapjuk a szervezetünket, ha a szomjúságérzetet szénsavas italokkal, kávéval vagy alkohollal próbáljuk elütni, mivel ezekből a sejtek számára használható vízhez nem igazán jut a szervezet. Átmenetileg csillapodik ugyan a szomjúságérzet, de a valódi vízhiány mégsem szűnik meg, sőt a feketekávé és a feketetea olyan anyagokat tartalmaz, amelyek vízelvonó hatásúak.

A vízhiánnyal összefüggő folyamatok

A mai orvoslás arra az alaphitre épül, hogy az oldott anyagok szabályozzák a test összes jelentős folyamatát, míg a víz csak egy lényegtelen hordozóközeg. Valójában a víznek nagyon fontos szerepe van. Talán a két legfontosabb feladata a szervezetben az, hogy a létfontosságú anyagokat odaszállítja a sejtekhez, illetve, hogy az anyagcsere folyamán keletkezett mérgeket, toxinokat elszállítja onnan.

A dehidratáció, vagyis a szervezet vízhiánya esetén egy életmentő folyamat indul be. A szervezet megpróbálja a nemesebb szerveket védeni (agy, szív stb.), így amikor érzékeli, hogy nincs elég folyadék, elvonja a vizet azoktól a szervektől, amiket kevésbé tart fontosnak, és azokhoz szállítja, amelyek létfontosságúak. Ezáltal egyes szerveknél úgynevezett lokális vízhiány lép fel, fokozódik a dehidratált állapot, és ezeken a területeken különböző betegségek, fájdalmak, működési zavarok lépnek fel.

Gyakran a fenti folyamat következményei az emésztőrendszeri betegségek és fájdalmak, a gyomorfájás, a hasfájás, a reumatikus betegségek, az ízületi fájdalmak, a hátfájás, illetve a derékfájás, a járás közbeni lábfájdalmak, a fejfájás sok típusa, sőt sok esetben a migrén is, a szívbetegségek és szívtájéki fájdalmak, a székrekedés és a vastagbélgyulladás. Nagyon valószínű, hogy a rákos betegségek és a szklerózis multiplex is összefüggenek a vízhiánnyal. A dehidratáció eredménye továbbá a koncentrálóképesség gyengülése, a romló memória, a gyerekeknél pedig tanulási nehézségek lépnek fel.

A vízhiány stresszes állapotot okoz, a stressz viszont tovább fokozza a vízhiányt. Az egészségtelen étrend miatt kialakul a dehidratáció, és vízhiány esetén ugyanazok a folyamatok mennek végbe a szervezetben, mint stressz esetén. Ebből csak úgy tud az ember kitörni, ha mind a két problémát kezeli.

 

A vízszükséglet megfelelő kielégítése

Szervezetünk vízszükségletét a folyadékok közül legjobban tiszta forrásvizekkel tudjuk kielégíteni. Ajánlott továbbá a szűrt, tisztított vizek, szénsavmentes ásványvizek, lágy vizek (amiknek alacsony az ásványi anyag tartalma) fogyasztása. Sőt, ha az ember hozzászoktatta a szervezetét (és minimális mennyiségű sót fogyaszt), a vízbevitelre optimális a desztillált víz. A legideálisabb vízbevitel az, ha az ember a gyümölcsök, zöldségek fogyasztása mellett naponta még körülbelül hatszor-hétszer megiszik 2-2,5 dl vizet. Az időpontokat figyelembe véve: reggel langyos vagy meleg víz fogyasztása – lehetőleg éhgyomorra – beindítja a bélperisztaltikát, és elősegíti a székletet. A délelőtt folyamán egyszer-kétszer fogyasszunk vizet a gyümölcsök mellett, aztán ebéd előtt mintegy tizenöt-húsz perccel, majd a délután folyamán is egyszer-kétszer, ezt követően pedig vacsora előtt is tizenöt-húsz perccel. Az emésztés vizet igényel, de az evés közben és a közvetlenül utána elfogyasztott folyadék hígítja az emésztőnedveket, így nehezíti a helyes emésztést.

Összefoglalásképpen, az egészséges vízháztartás fenntartásához három dologra érdemes odafigyelni:

  1. Az étrend bővelkedjen a magas folyadéktartalmú ételekben.
  2. Csökkentsük a sóbevitelt.
  3. Rendszeresen fogyasszunk tiszta vizet – főként éhgyomorra és étkezések előtt fél órával.

Váradi Tibor