Az elkövetkező évtizedekben a laboratóriumban termesztett húsok és rovarok kerülhetnek az étlapra, mivel a világ küzd az éghajlatváltozás és a konfliktusok okozta élelmezésbiztonsági kihívásokkal.
Az élelmiszer-technológia ezen új és fejlődő területei segíthetnek a természeti katasztrófák sújtotta területeken élők élelmiszerének biztosításában, vagy akár a mélyűrbe merészkedő űrhajósok élelmezését is megoldhatják. Ez volt a fő téma a Sydneyben megrendezett South by South West (SXSW) fesztiválon. Több szakértői is elmondta kifejtette véleményét, és mindannyian egyetértettek abban, hogy a fenntartható és megbízható élelmiszertermelés iránti igény egyre nyilvánvalóbb.
Az éghajlatváltozás a világ számos részén változékonyabbá és forróbbá tette az időjárást, ami az Egyesült Államokban károsította a kukoricatermést, Ausztráliában megdöntötte a búzatermés előrejelzését, sőt Kínában felgyorsította a halálos kártevők terjedését. Eközben a fő búzaexportőrök, Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus tovább súlyosbította az afrikai élelmiszerválságot, és az árak az egekbe szöktek.

Laborban termesztett hús

Az ausztrál Vow, a laboratóriumban termesztett húst előállító startup egyike a világszerte működő számos vállalatnak, amelyek megpróbálják kivonni az élő állatokat a hústermelésből anélkül, hogy az íz vagy a táplálkozás terén kompromisszumot kellene kötni. A termesztett vagy tenyésztett húst úgy állítják elő, hogy az állatokból sejteket nyernek, a sejteket tápanyagokkal „etetik”, hogy azok egy bioreaktorban növekedni tudjanak, majd az eredményt a fogyasztók számára fogyasztható termékké alakítják. George Peppou vezérigazgató elmondta, hogy reményei szerint a húsra végül nem fehérjék, hanem márkák formájában fogunk gondolni, és különböző állatokból származó ízeket fogunk kombinálni.


Ehető rovarok

 Joseph Yoon, a Brooklyn Bugs alapítója szerint A rovarok nem csak finomak, hanem egészségesek is. Elmondása szerint mind a 19 esszenciális aminosavat tartalmazzák, és a világ táplálásának olcsó, magas tápértékű és környezetbarát módjaként használhatók. A legnagyobb akadály a hozzáállás átalakítása - tette hozzá. Rengeteg munka vár még rájuk, hogy a fejlettebb országokban élők ne undorral fogadják a rovarfogyasztás ötletét.

Vertikális gazdálkodás

A vertikális gazdálkodás már az ősi Babilóniában is ismert volt. A modern változata egy az üvegházas technológia egy továbbgondolt és a hidroponikus gazdálkodás egy speciális formája, amelyben a növényeket termőföld nélkül, vertikálisan, vagyis a függőleges térkihasználással termesztik. Bár a vertikális gazdálkodás néhány nehézsúlyú szereplője az utóbbi időben finanszírozási problémákba ütközött, Mike Bridges, a Gaia Project Australia kutatási igazgatója úgy véli, hogy ez a fajta növénytermesztés még mindig vezető szereplője lehet a közeljövő mezőgazdaságának.

Egzotikus növények és gombák

Jenny Mortimer, az Adelaide-i Egyetem növénybiológia docense szerint jó lenne, ha a jövőben egy sereg, nyugaton hagyományosan nem használt növény is a tányérunkra kerülne. Szerinte az olyan növények, mint a kacsafű - amelynek nevét, mint elismerte, talán át kellene nevezni - jó táplálékforrás lehet, mivel nagyon magas a fehérjetartalmuk, könnyen és gyorsan termeszthetőek és környezetbarátok.
A Jackfruit egyre népszerűbb és könnyen termeszthető, a gyümölcshús nem csak szerkezetében, hanem összetételében és ízében is emlékezet az csirkehúsra. A szója mint húspótló egyre többször szerepelhet majd a nem vegetáriánusok étlapján is. A könnyen termesztető gomba pedig olyan szuperélelmiszerré válhat, mellyel a komolyabb élelmezési válságban lévő országok is gyorsan tudják enyhíteni a problémát.