Az elhízás civilizációs népbetegségeink közül az egyik leggyakoribb. Általában a rendszeres testmozgás hiányával, illetve a nem megfelelő összetételű ételek fogyasztásával szokták magyarázni. Újabban azonban kezdenek rájönni a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek, hogy a kóros testsúlygyarapodás kiváltó oka leginkább a túlzott táplálékbevitellel magyarázható. A kellemes, meghitt légkör, a baráti társaság, nagy ételadagok, a szemet gyönyörködtető tálalás mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szinte észrevétlenül tömjük tele hasunkat a szükséges kalóriamennyiség többszörösével.

A kutatók először azt vizsgálták, hogy társaságban több táplálékot fogyasztunk-e a szükségesnél. Nos, a válasz egyértelműen igen, ha a társaság hozzánk közel álló emberekből áll, s oldott légkörű. Míg a szigorú illemszabályokat követelő vállalati, protokolláris összejöveteleken csak csipegetni illik, addig az oldott családi-baráti légkörben jókat beszélgetve észre sem veszi az ember, s sokkal többet eszik a kelleténél. Mindehhez természetesen hozzájárulnak az étvágygerjesztőként elfogyasztott italok is. Amerikai kutatók megkísérelték számszerűsíteni ezt a megállapítást. Úgy találták, hogy társaságban az ember 44%-al többet eszik, mint egyedül, és a fogyasztás a jelenlévők számával arányosan nő. Kettesben 33 százalékkal, hármasban 47 százalékkal, négyesben 58 százalékkal több ételt fogyasztottak a kísérlet résztvevői. Eszerint egy ünnepi vacsora alkalmával egy nagyobb társaságban közel kétszer annyit eszünk. Sőt, az igazsághoz tartozik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor sértésnek számít, ha nem fogyasztunk eleget. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha egy lakodalomban visszautasítanánk a második fogást, azzal az indokkal, hogy nem vagyunk éhesek, vagy vendégségben a háziasszonyt sértenénk vérig, ha csak turkálnánk az ételben.

A tálalás minősége, és az étel látványa szintén étvágynövelők. Átlátszó üvegtálból még a saláta is jobban fogy, és a legegyszerűbb szendvics is kapósabb, ha alufólia, vagy papírzacskó helyett átlátszó tasakba csomagolják. Egy kísérlet során egy hivatali cukorkás tálból a csaliként használt csokoládégolyót a személyzet hatszor gyorsabban fogyasztotta el, ha a tálat az íróasztalon tartották és nem két méterre attól, s ez még gyorsabban történt, ha a kínáló tálat átlátszó üvegre cserélték. Ha az asztalon többféle étel található, szintén túlzott ételfogyasztásra ösztönöz, hiszen mindent meg szeretnénk kóstolni. Példaként gondoljunk csak arra, hogyha egy kisgyermeknek különböző ízesítésű cukorkákat tartalmazó zacskót adunk, addig nem hagyja abba a kóstolgatást, amíg mindegyik változatot ki nem próbálta.

A nagy mennyiségű táplálék is erős étvágynövelőnek bizonyult. A tányér, tál és a pohár mérete ebből a szempontból azért fontos, mert segítenek megítélni a fogyasztásunk mértékét. Az egyik kísérlet során a vizsgáltak levest fogyasztottak olyan tálakból, melyekhez titokban csöveket illesztettek és rajtuk keresztül a tálakat újra és újra töltötték, amíg csak ettek belőlük. A vizsgált egyének 75 százalékkal többet ettek ezekből a manipulált tálakból, mint a hagyományosakból.

Az áruházakban kapható óriású élelmiszercsomagok is arra ösztönzik a vásárlókat, hogy többet egyenek. Elsősorban azért, mert úgy gondoljuk, hogy a nagyobb csomag kedvezőbb áru, ezért jóval gazdaságosabb. Felbontva azonban rohamosan romlik a minősége, ezért gyorsan meg kell enni, ha nem akarjuk kidobni az egészet. A gazdag árukínálat is túlvásárlásra, ezzel pedig túlfogyasztásra ösztönöz bennünket. Ennek magyarázata a szakemberek szerint abban rejlik, hogy a zsúfolt éléskamrák látványa egyenlő a jóléttel, és az élelembőség táplálkozásra buzdít. Két héten át olyan családokat figyeltek meg, akiknek az otthonát előzetesen nyolc különböző élelmiszerrel látták el. A családok elsőként a készételeket fogyasztották el, majd a fogyasztásuk megcsappant, elsősorban azért, mert az apadó készletek már nem voltak annyira szem előtt, tehát nem „kínálták" magukat, másodsorban pedig mert unalmassá vált az ízük. Csak ezeknek a nagycsomagos készételeknek az apadása után kezdtek a családok főzni, és egy kissé változatosabban táplálkozni.

Végül a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a túltáplálkozás oka a jóllakottság érzésének elnyomása a sokféle külső ingerrel. Ez csak részben nevezhető civilizációs betegségnek, a probléma gyökerét magában az emberi természetben kell keresni.