Dr. Selye János a stressz fogalmát így határozta meg: Bármely szituáció, bármilyen változás, illetve az ezekhez való alkalmazkodás stresszt válthat ki az emberből. A gyász, a veszteség, a magány, a nélkülözés a legnagyobb alkalmazkodást igénylik, ezért ezek az elsődleges stresszforrások.
A testi tüneteit azért produkálja a beteg, mert nem akar a lelki problémákkal szembesülni!
Például ha egy szerv begyullad, annak egy lehetséges lelki oka, hogy az ember valamitől fél. Használjuk is ezt a kifejezést a félelemre, hogy „begyulladni valamitől". Attól függően, hogy ez a gyulladás hol lép fel, a félelmet az annak megfelelő életterületnél kell keresni. Amikor az ember egy betegséget értelmez, mindig fel kell tennie a kérdést magában, hogy tulajdonképpen mire kényszeríti az a betegség őt. Ha egy betegség például arra kényszeríti az embert, hogy ágyban pihenjen, akkor az azt jelenti, hogy a pihenést már jóval előbb be kellett volna iktatnia. Ha nem szánunk időt a pihenésre, akkor a szervezet valamilyen módon kiköveteli magának!
A hét stressz-betegség a következő:
- asztma,
- magas vérnyomás,
- gyomorfekély,
- pajzsmirigy-túlműködés,
- krónikus sokízületi gyulladás,
- neurodermitisz
- vastagbélgyulladás
Hogyan alakulnak ki ezek a betegségek?
Minden egyes változás egyfajta alkalmazkodást igényel az embertől, tulajdonképpen stresszmentes emberről ebben az értelemben nem lehet beszélni. Azokat a körülményeket, amelyek a stresszt kiváltják, stresszoroknak nevezzük. Léteznek fizikai stresszorok pl. hőség, szennyezett levegő, zaj, kávé, alkohol, allergének és léteznek lelki-mentális stresszorok pl. anyagi gondok, határidők, túlterheltség, konfliktusok. Erős stresszornak tekinthető közeli családtag halála, válás, börtönbüntetés, baleset vagy betegség.
A folyamatos stressz hatására negatív lelkiállapotba kerül az ember. A negatív gondolatok és érzések hatnak az idegrendszerre, amely egyfelől a hipotalamuszon keresztül az immunrendszert gyengíti, másfelől a hipofízisen keresztül a belső elválasztású mirigyek működését befolyásolja nem kívánatos módon. Ezáltal rák, vagy egyéb súlyos betegségek tudnak is ki tudnak alakulni a szervezetben.
Ma már tudjuk, melyek azok a legfőbb lelki problémák, amelyek beindítják a fenti folyamatot. Ilyen lelki ok, ha az ember, folyamatosan hadakozik valamivel, vagy valakivel. Gyakori ok, ha diszharmóniában vagy hiányérzetben él az ember. Ide tartozik az is, ha az ember szembeszáll a saját magával, ha nem tudja magát elfogadni, vagy ha képtelen önmaga, vagy mások szeretetére, elfogadására. Sűrűn előforduló ok, ha az ember nem oldja meg az élete problémáit, ha a megoldatlan feladatok egyre halmozódnak fölötte. S a következő nagyon gyakori probléma, ha az ember nem él a jelenben, hanem a múlton sopánkodik, vagy a jövővel kapcsolatban aggódik.
