A rózsákkal sokféle formában találkozunk a kertekben, egyszínű, vagy színes rózsaágyásként, lugasként vagy illatos térhatárolóként, magastörzsű fácskaként, apróvirágú ágyásszegélyként vagy talajtakaróként.
A telepítés előtt vegyük figyelembe kertünk adottságait, kedvezőtlen környezeti körülmények között rózsáink nem fejlődnek egészségesen, gyengén virágoznak és könnyebben megbetegednek. Illatos rózsákat padok, terasz mellé ültessünk, ahol gyakran tartózkodunk. Ha rózsából alakítjuk ki a térelválasztókat, hagyjunk elegendő helyet a növénynek, ne lógjon az útra, ne sértse meg az arra járókat.



A legismertebb rózsák a teahibridek, alacsonyabb bokorrá fejlődnek, virágaikkal pedig vágott virágként lakásunkat is díszíthetjük. A floribunda és polyantha fajták egy száron több virágot is hoznak, a remontans (másodvirágzó) fajták helyes metszéssel teljes nyáron át virágoznak.
A rózsák kedvelik a napos, szellős, de nem huzatos helyet. Így ültetve a lombozat gyorsan megszárad, ezzel is csökkentve a gombás megbetegedéseket. Egy déli fal melletti forró katlanban azonban nem érzik jól magukat, mint ahogy a pangó vizet és a szárazságot sem tűrik jól. Ha kedvezőtlenebb helyre mégis rózsát szeretnénk telepíteni, a kisebb virágú fajták közül válasszunk. Az edényben nevelt rózsáknál figyeljünk rá, hogy a járólap, betonkockák, aszfalt a nyári forróságban sugározza a meleget, különösen a nagylevelű rózsák megsínylik a forróságot.

A helyes metszés

Ha megértjük, hogy mi a rózsametszés célja, a tényleges lépéseket könnyű elsajátítani. A metszés biztosítja, hogy lentről induljanak az új hajtások. Erős visszavágás erős újhajtásokat eredményez. Az enyhe visszavágás hatására több, gyengébb, rövidebb hajtás alakul ki. A túl erős visszavágás sem jó a rózsának, talajszint közelében történt visszavágás miatt nem tud hajtásokat nevelni. Fontos, hogy a növények lombozata szellős legyen. Ezáltal a levelek gyorsan megszáradnak, a betegségek nehezebben telepszenek meg. A vékony, gyenge hajtásokat, amelyek nem vagy csak keveset virágoznak, el kell távolítani. A metszés optimális időpontja kora tavasz (március-április), amikor a rügyek megduzzadnak, de még nem hajtanak. Ha túl korán metszünk, a hideg miatt károsodhat a rövidre vágott vessző.


Éles metszőollóval dolgozzunk, célszerű a vágófelületet fertőtleníteni. Mindig a kifelé álló szem felett kb. 5 mm-rel vágjuk a hajtást, hogy a hajtások kifelé, akadálytalanul növekedhessenek. A szárat ferdén vágjuk, - a rügy a metszés magasabb oldalán legyen - ezzel biztosítjuk, hogy az esővíz nem a szembe folyik be.
Nyáron a többször virágzó rózsák esetében az elnyílt virágokat az első ötleveles hajtás fölött kell visszavágni. Az elnyílt virágok kivágásával a növény energiát takarít meg, nem kell a magot beérlelnie, növekszik a virágzási hajlam.
Ősszel a teahibrid, floribunda, mini és magastörzsű rózsáknál csak visszavágjuk, általában 1/3-ára rövidítjük a hajtásokat.

Tipp: A rózsák a nagyfogyasztó növények közé tartoznak. Mivel évekig ugyanazon a helyen virágoznak, rendszeres tápanyagellátásra szorulnak. 
A jól táplált rózsák egészségesen fejlődnek, dúsan, színpompásan virágoznak, a betegségekkel szemben ellenállóak.