A kutatócsoport vezetője, Wolf Reik, a cambridge-i Babraham Intézet tudósa szerint ez a módszer végül lehetővé teheti majd, hogy az emberek hosszabb ideig egészségesek maradhassanak öregedésük közben.
A kutatás még nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problémát kell még megoldani, mielőtt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalítás fontos előrelépést jelent.

A fotó illusztráció

A technológia az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin Intézet kutatói kifejlesztettek egy módszert, amellyel egy juhból vett felnőtt emlőmirigysejtet embrióvá alakítottak. Ez vezetett Dolly, a klónozott bárány létrehozásához.

A Roslin-csoport célja emberi embrionális őssejtek létrehozása volt, hogy ezekből speciális szöveteket, például izmot, porcot és idegsejteket növesszenek. Ezt a technikát 2006-ban egyszerűsítette le a Kiotói Egyetemen dolgozó Jamanaka Sinja professzor. Az IPS-nek nevezett módszer lényege, hogy a felnőtt sejtekhez mintegy 50 napon keresztül vegyi anyagokat adtak, ami genetikai változásokat idézett elő, és a felnőtt sejteket őssejtekké változtatta.

Reik professzor csapata az IPS-technikát 53 éves bőrsejteken alkalmazta

A kémiai fürdőt azonban 50 napról körülbelül 12 napra rövidítették le. A sejtek nem váltak embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak: úgy néztek ki és olyan tulajdonságokkal bírtak, mintha a 23 évesek lennének.
A technika nem ültethető át azonnal a klinikai szakaszba, mivel az IPS-módszer növeli a rákos megbetegedés kockázatát. Reik professzor azonban bízik abban, hogy csoportjával találhat egy alternatív, biztonságosabb módszert.
Reik szerint az a cél, hogy az emberek egészségesebb módon öregedhessenek meg. A professzor úgy véli, először olyan gyógyszerek kifejlesztése várható, amelyek az idősebb emberek bőrét meg tudja fiatalítani azokon a testrészeken, ahol megsérültek, mert így felgyorsulhat a gyógyulás. A kutatók bebizonyították, hogy ez elvileg lehetséges, a megfiatalított bőrsejtek ugyanis gyorsabban mozognak a sebet szimuláló kísérletekben.
A következő lépés az, hogy kiderüljön, a technológia más szövetekben, például az izom-, a máj- és a vérsejtek esetében is működik-e.