A cukorbetegség megelőzése azért fontos, mert ez a betegség önmagában is komoly terhet jelent, és a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségek, a rák és a demencia egyik fő kockázati tényezője.
A vörös hús fogyasztását már korábbi tanulmányokban is összefüggésbe hozták a 2-es típusú diabétesz kockázatával, de a legújabb kutatás szerzői tovább akarták fejleszteni azokat azzal, hogy részletesen feltárták, hogyan befolyásolja a  rendszeres fogyasztás cukorbetegség diagnózisát és a kapcsolódó biomarkereket.

A  világszerte mintegy 462 millió embert érint a 2-es típusú cukorbetegség, és ez az arány rohamosan növekszik.

A kutatók 216 695 olyan embert vizsgáltak, akik részt vettek három korábbi, hosszú tanulmányban, amelyek 1976 és 1989 között indultak. Az első két tanulmány a főbb krónikus betegségek kockázati tényezőit vizsgálta nők körében, míg az utóbbi tanulmány ugyanezeket a témákat vizsgálta, de férfiak esetében.
A résztvevők az első vizsgálat kezdetén átlagosan 36-46 évesek voltak. Mindannyiukat 2017-ig követték nyomon. A résztvevők minden második évben kérdőívvel számoltak be egészségi állapotukról, és két-négyévente az élelmiszer-fogyasztásukat is mérték olyan kérdőívekkel, amelyekben arra kérték őket, hogy számoljanak be a különböző élelmiszerek és italok elmúlt évi átlagos fogyasztásáról.
A követési időszakok végére közel 22 800 embernél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség, és azoknál, akik a legtöbb vörös húst fogyasztották 62%-kal nagyobb volt a betegség kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik a legkevesebbet ették. A legtöbb feldolgozott vagy feldolgozatlan vörös hús fogyasztása 51%-kal, illetve 40%-kal magasabb kockázattal járt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására.
A feldolgozott húsok közé a kutatók meghatározása szerint a kolbász, a marha- vagy sertéshúsból készült felvágottak, a szalonna, a feldolgozott húsos szendvicsek tartoztak; egy adag 28 gramm szalonnának vagy 45 grammnak felelt meg a többi húsból.
A feldolgozatlan húsok közé tartozott a sovány vagy extra sovány hamburgerhús, a marha-, sertés- vagy bárányhús szendvicsként vagy vegyes ételként; valamint a sertés-, marha- vagy bárányhús főételként. Nyolcvanöt gramm sertés-, marha- vagy bárányhús számított egy adag feldolgozatlan húsnak.A szerzők szerint azonban több biológiai tényező is befolyásolhatta a vörös hús és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolatot.
Egyrészt a telített zsír, amely a vörös húsokban magas, bizonyítottan csökkenti az inzulinérzékenységet és a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működését, amelyek szabályozott módon termelnek inzulint a vércukorszint szabályozására.
Emellett az úgynevezett heme vas - az állati eredetű élelmiszerekben található vastípus - fokozhatja az inzulinrezisztenciát, a béta-sejtek működésének károsodását és az oxidatív stresszt, vagyis a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulását a szervezetben.