1923-ban két amerikai tudós Burr és Evans felfedezte, hogy ha a patkányok étrendjéből kihagyják a többszörösen telítetlen zsírsavakat, akkor ez a hihetetlenül alkalmazkodó, ellenálló állatfaj is könnyedén betegségek áldozatává válhat. Evans megállapította, hogy ezek a zsírsavak számunkra is nélkülözhetetlenek, és hasonlóan a vitaminokhoz, szervezetünk nem képes ezeket önállóan előállítani. Mivel egészségünk megőrzésében ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a vitaminok, ezért F-vitaminnak nevezte el. Néhány évvel később Burr további vizsgálatokkal igazolta, hogy az F-vitamin két, egymással nem pótolható komponensből áll. Az egyik az omega-3, a másik az omega-6 zsírsav.

Az 50-es években Hugh Sinclair, élettannal foglalkozó angol tudós volt az első, aki leírta, hogy a nyugati civilizációban megnövekedett szívbetegségekben szerepe lehet a zsírsavhiánynak is.
Az 1970-es években vált bizonyossá, hogy ez a teória megállja a helyét. Egy fiatal dán orvos Jörn Dyerberg, Olaf Bang, és Ase Brondum Nielsen társaságában arra az érdekes kérdésre kereste a választ Grönlandon, hogy vajon mi az oka annak, hogy az őslakos eszkimók között - annak ellenére, hogy nagyon zsírosan táplálkoznak - alig fordul elő szív és érrendszeri megbetegedés, miközben azok az eszkimók, akik áttelepültek Dániába és az ottani étrendet követték, hamarosan hasonló egészségügyi problémákkal szembesültek, mint a helyiek?

A „közös nevező” az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsav volt, amiből az eszkimók nagyon sokat fogyasztanak Grönlandon! Az omega-3 a tengeri élőlényekben (algák, halak, rákok, fókák, rozmárok stb.) fordul elő nagy mennyiségben. Miután a dán kutatók publikálták az eredményeiket, az omega-3 zsírsav a figyelem középpontjába került. Azóta több ezer tudományos értekezés, cikk, klinikai teszteredmény jelent meg ebben a témában.
Annak ellenére, hogy az eredmények az omega-3 szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását egyre több területen bizonyították, a „zsíros” tengeri halakból származó omega-3 fogyasztás mégis 80%-al csökkent az utóbbi évszázadban!
Ezért fontos nagyobb figyelmet fordítanunk az F-vitamin (omega-3) hiány pótolására!
Egyoldalú táplálkozásunknak köszönhetően az omega-3 típusú zsírokból alig fogyasztunk, ezzel szemben étrendünk nagy mennyiségben tartalmaz állati zsírokat és magas omega-6 tartalmú hidrogénezett növényi olajokat.

Az omega-3 hiány, illetve az egészségtelen irányba eltolódott omega-3 és omega-6 arány számos betegség okozója lehet. Ahhoz, hogy szervezetünkben az omega-3 és az omega-6 zsírsav aránya a jelenlegi átlagos 1:25- 1:30-al szemben az egészséges 1:1 – 1:5-höz közelítsen, naponta 5-10 dkg tengeri halat (heringet, makrélát, lazacot stb.) kellene elfogyasztanunk.
Ezt a mai rohanó világunkban elég nehéz megoldani. Hazai körülményeink között legegyszerűbben halolaj készítménnyel pótolhatjuk a szervezetünk számára szükséges omega-3 mennyiséget.

Nézzünk néhány tudományos eredményt az omega-3 zsírsav szervezetünkre kifejtett pozitív hatásairól:
• Az omega-3 legkomolyabb egészség támogató hatása, a szívritmus szabályozás (1993) és a trombózis kialakulását gátló funkció (2000)
• A vér alacsony omega-3 szintje komolyabb rizikó faktor a hirtelen szívhalál tekintetében, mint a magas koleszterin.(2002)
• Ezek a nélkülözhetetlen zsírsavak fontos szerepet játszanak a szervezet gyulladásos folyamatainak csökkentésében. (2008)
• Klinikai kísérletek bizonyítják, hogy az omega-3 zsírsav központi szerepet játszik szervezetünk egészséges működésében, mint pl. agy funkciók, immunrendszer, bőr, ízületek, emésztő rendszer stb. (1998-2003)

Nyilván most a kedves olvasóban felmerül a kérdés, hogy vajon ez a következő csodaszer?
Ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. Az omega-3 pozitív hatásait sejtszinten fejti ki, és a hormonok működését is jó irányba befolyásolja, ezzel egészségügyi problémáink jó részét alapjaiban oldhatja meg.
Amennyiben pótoljuk az omega-3 (F-vitamin) hiányt, ami majdnem mindannyiunkat érint, akkor sok betegséget megelőzhetünk, illetve megszüntethetjük azokat, amelyek a hiánya miatt alakulhattak ki.