Az Anglia Ruskin Egyetem vezette kutatás azt állapította meg, hogy a csikkek jelenléte a talajban 27 százalékkal csökkentette a lóhere kicsírázásának esélyét és 28 százalékkal a szárhosszt. A fű esetében az előző 10, az utóbbi 13 százalékkal lett kisebb.
Becslések szerint a világon évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el, ez a legelterjedtebb műanyagszemét. A legtöbb csikk bioműanyagból, cellulóz-acetát-szálból készült szűrőt tartalmaz.
A kutatók azt találták, hogy az el nem szívott cigaretták szűrőjének majdnem ugyanolyan a hatása a növények életére, mint a használt szűrőknek, ami arra utal, hogy a károkat maga a filter okozza, a dohány égetéséből származó mérgek nélkül is. A filter lebomlása akár egy évtizedig is eltarthat.
Ez az első tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a növények életét a cigaretták maradéka. Cambridge körüli területekről gyűjtöttek mintákat a tudósok, és azt állapították meg, hogy akár 128 csikk is lehet egy négyzetméteren.
A két vizsgált növény, a perje nevű fűféle és a fehér here fontos takarmány, de elterjedt a városi parkokban, zöld területeken is. Hozzájárulnak a fajok egészségéhez, a fehér here fontos a beporzó rovaroknak és a nitrogén megkötése miatt is. A csikkek rontják a lóhere és a fű kicsírázásának esélyét, megrövidítik a szár hosszát, több mint felével csökkentik a lóhere gyökerének súlyát
