Számos kutatás igazolta, hogy a visszér a civilizációs életmód következménye. A visszértágulat legfőbb okai: a mozgáshiány, a szoros ruházat, a magas cipősarok, a túlsúly, a rostmentes táplálkozás és bizonyos gyógyszerek pl. fogamzásgátlók fogyasztása.

A visszérbetegségek megelőzésének és gyógyításának 9 pontos programja



1. Izomtréning
Aki visszérre hajlamos, vagy már visszere van, naponta legalább fél órát kellene jó tempóban gyalogolnia. Segít a hétvégi kirándulás, vagy valamilyen rendszeres mozgás: úszás, futás, kerékpározás. Jót tesznek a tornagyakorlatok is, amelyek során a beteg hanyatt fekve felemeli a lábát, ollózik velük, behajlítja-kinyújtja őket stb.

2. Légzőgyakorlatok
A tüdő és a szív komoly kapcsolatban állnak egymással, tehát légzés-gyakorlatokkal, mély légzéssel, integrális légzéssel nagyon jól lehet hatni a láb érrendszerére. Az integrális légzés során a négy ütem a következő: belégzés, benntartás, kilégzés és légzésszünet. Először érdemes a háromütemű légzést gyakorolni, ami azt jelenti, hogy a belégzés után szünet következik, majd kilégzés, ezután egyből belégzés. A gyakorlás során fokozatosan lehet növelni az egyes fázisok hosszúságát. Az integrális légzésnek nyugtató, kiegyensúlyozó hatása van. Emellett növeli a teljesítményeket, vagyis egy séta során, ha közben így lélegzünk, nagyobb távolságok megtételére vagyunk képesek.

3. Hidroterápia
Ilyenkor főleg hideg vizet kell használni. A hideg lábfürdő, a hideg víz taposása, a hideg vizes lábleöntés, vagy -locsolás ajánlott. Víztaposás során egy-két percig helyben járunk. A víz térdig érjen, és minden lépésnél emeljük ki a lábat a vízből. Utána meleg zoknit húzunk a lábakra, és folytatjuk a helyben járást, míg a láb felmelegszik és megszárad. Szívgyengeség és érelmeszesedés esetén nem javasolt.
A forró fürdő ellenjavallt, viszont a langyos gyógynövényes lábfürdő segít. A vízbe keverhetjük a gesztenye, a körömvirág, a levendula és a rozmaring teáját. Két-három evőkanál kell két liter tea készítéséhez.
Segíthet az iszappakolás is. Az agyagot vagy gyógyiszapot kevés vízzel sűrű péppé keverjük, ezt visszük fel a visszértágulatra ujjnyi vastagon. Bekötjük vászonkendővel, és két-három órát rajtahagyjuk. Az eljárás Rheuminnel is elvégezhető. A pakolás után mossuk le a lábat langyos vízzel, és vizesen kenjük be hidegen sajtolt olajjal. A pakolások gyulladáscsökkentő hatásúak.

4. Lábfelpolcolás
Naponta többször is érdemes lábpolcolást végezni úgy, hogy a lábfejek a fej fölé kerüljenek. A lábpolcolást egy lábfejektől a comb felé irányuló masszírozás kövesse. Éjszaka is jó, ha a láb nem vízszintesen van, hanem picit felpolcolva. Érdemes kerülni a hosszú időn át tartó állást és ülést, illetve a keresztbe tett lábakkal ülést.

5. Táplálkozás
Itt van a legtöbb lehetőség a változtatásra. Elsősorban az állati fehérjebevitel csökkentése a feladat. Fontos kerülni a hidrogénezett olajokat és a telített zsírokat. Sok rostos ételt javasolt fogyasztani, megfelelő mennyiségű folyadékkal együtt, és odafigyelni, hogy rendszeres széklete legyen az embernek, legalább 2-3-szor naponta. A rostos ételek segítik a bélperisztaltikát, így a széklet továbbhaladásához kevesebb erőfeszítés szükséges. A finomított ételek rendszeres fogyasztása a széklet keményebb állagát eredményezi, ami túlfeszítést vált ki az alhasban, és a nyomás fokozódása elzárja a lábak vérellátását. Ha ez gyakran előfordul, akkor meggyengülnek az érfalak, visszértágulat keletkezik, illetve aranyér. A rostos táplálékok: a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a hüvelyesek. A székrekedés megszüntetésére illetve megelőzésére kiváló a lenmagtea, a beáztatott aszalt szilva és az útifűmaghéj is.
Általánosságban azt lehetne mondani tehát, hogy az állati eredetű ételek - magas zsír- és koleszterintartalmuk miatt - érkárosító hatásúak, míg a növényi eredetű ételek érvédő anyagokat - vitaminokat, antioxidánsokat stb. - tartalmaznak.

6. Vitaminok és ásványi anyagok
Természetes formában való bevitelük szintén ajánlott. A C- (citrusfélék, csipkebogyó, fehér káposzta, paradicsom stb.) és az A-vitamin bevitelére (sárgarépa, kelkáposzta, sárgabarack, paradicsom stb.) érdemes odafigyelni, illetve a bioflavonoidok (a citrusfélék, a sárgabarack, a hajdina, a színes bogyós gyümölcsök) és a cink pótlására (rozscsíra, zabpehely, búzakorpa, mandula stb.).

7. Súlyfelesleg leadása
A súlyfelesleg is egy komoly rizikófaktor a visszérnél. Az ötös pontban említett táplálkozás és a fent részletezett rendszeres mozgás ebben nagy segítséget adnak. A súlyprobléma függ a stressztényezőktől is, ezért a fogyáshoz érdemes a lelki háttérrel is dolgozni (pl. kineziológiával).

8. Kompressziós kezelés
Ez a kezelés tulajdonképpen olyan speciális, nyomó- és támasztó kötéseket alkalmaz, amik szintén segítik a vénákat.

9. Egyebek
A szúrós csodabogyó, a szőlőmag, a vadgesztenye magjának kivonata összehúzza az ereket. A vadgesztenye erősíti az ereket és elősegíti a visszérgyulladás gyógyulását. Virágjának teája belsőleg, kenőcse külsőleg alkalmazható. A körömvirágkenőcs szintén jó hatású, gyulladáscsökkentő és fokozza az erek rugalmasságát. Vastagon kenjük be vele a visszeres lábat, és egy kendővel kötözzük át. Akár egész éjszaka rajtahagyhatjuk. A fekete nadálytő kenőcse csökkenti a fájdalmakat és a gyulladást. A varázsmogyoró kenőcs érösszehúzó hatású, naponta minimum háromszor alkalmazzuk. A varázsmogyoró homeopátiás szerként ajánlott olyan visszérgyulladásnál, ami tépő és szúró fájdalommal jár. Az orvosi somkóró teája napi háromszori fogyasztásra javasolt, illetve visszérgyulladásra borogatásként. Hatásos még a fokhagyma, a hagyma, a gyömbér és az ananász rendszeres fogyasztása. A hajdina fogyasztása szintén erősíti az érfalakat.

Váradi Tibor