A pacsirták főként dél felé a legéberebbek, és az ebéd előtti néhány órában a legtermékenyebbek munka szempontjából a fizikai teljesítőképességük reggel és délelőtt a legnagyobb. Nincs szükségük ébresztőre, mert legtöbbször felébrednek, mielőtt az óra megszólal. Kora estére viszont kimerülnek és elfáradnak, s általában este 9 felé ágyba bújnak. Viszonylag hamar képesek mély álomba merülni.
A reggeli pacsirtáknak általában frissen és üdén indul a napjuk. Sokkal jobb az alvásminőségük és többet is alszanak. Napközben kevésbé zaklatottak. Ezen tényezők miatt ez a típus általában kedvesebb, lelkesebb és érzelmileg stabilabb. Jellemző rájuk a megbízhatóság, valamint a cél-orientáltság. Inkább reálisabbak és konzervatívabbak, viszont kevesebb az észlelt jólétük és az élettel való elégedettségük.
Ezzel szemben az éjszakai baglyok délután a legéberebbek, és késő este a leghatékonyabbak a munkájukban. Későn fekszenek le aludni. Nekik szükségük van ébresztőórára. Kedvenc étkezésük általában a vacsora, és sok kávét isznak. A baglyok nem alszanak olyan jól, jelentős alváshiányt halmoznak fel életük folyamán. 
Ez az oka, hogy az éjszakai baglyok hajlamosak a negatív gondolatokra, depresszióra, hiszen a kevesebb alvás növeli a negatív gondolatok megjelenését. Ám aktívabb társaikkal ellentétben sokkal nyitottabbak, sokuk igen kreatív és innovatív ötletekkel rendelkezik. 

A legújabb kutatások szerint az emberek nagy része nem sorolható be határozottan ebbe a két kategóriába. Sőt, csak 30%-ukról lehet határozottan elmondani, hogy pacsirta, vagy bagoly típusúak.
130 embert kértek meg arra, hogy 24 órát maradjanak ébren, és számoljanak be arról, hogy mennyi energiájuk volt napközben. Azt is megkérdezték, hogy mennyire voltak fáradtak az elmúlt héten, és szerintük melyik alvástípusba tartoznak. Az eredmények nem feleltek meg a pacsirta-bagoly osztályozás mintájának. Az új kutatás valójában négy alvási szokást különböztet meg: a pacsirták és a baglyok mellett van egy harmadik csoport, azoké, akiknek reggel és este is sok az energiájuk, és egy negyedik csoport is, amelynek tagjai egész nap letargikusnak érzik magukat. A két újabb kategóriát a hagyomány kedvéért szintén madárnevekkel illették: kolibrinak nevezik az energikus kategóriát és pulykáknak a letargikus embereket.

Amerikai és török kutatók szerint a CRY1 gén egyik variánsa megbolygatja az ember biológiai óráját, az úgynevezett cirkadián ritmust, amely meghatározza, hogy valaki mikor érzi magát fáradtnak esténként és mikor áll készen az ébredésre reggel.
A génvariáció hordozóinál nagyjából 2-2,5 órával tolódik későbbre az esti lefekvés ideje, mint a variánst nem hordozó embereknél. Egy egészséges cirkadián ritmus esetén a gének egy része fel- és lekapcsolódik 24 óra leforgása alatt, miközben a CRY1 által kódolt fehérje elnyomja ezeknek a géneknek egy részét a periódusidő bizonyos szakaszaiban.