Az Adrián természetesnek ható jellegzetes ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani. A tavalyi évhez képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható.
Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője elmondta, hogy a jellegzetes hangot az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja.
– Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten.– Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek.
Így énekelnek
A hím énekeskabócák a potrohukon lévő hártyák rezegtetésével állítják elő a rájuk jellemző éneket, a „zene” pedig a nőstények odacsalogatását célozza. Hangképző szervük egyedülálló az állatvilágban: lényegében izmokkal pattogtatható kitinlemezekből áll a potrohban. Az énekeskabócák a leghangosabb rovarok közé tartoznak: hangerejük a száz decibelt is meghaladja, így száz méterre is elhallatszik a muzsikájuk.
A két kabócafaj énekét könnyű megkülönböztetni:
az óriás énekeskabócák folyamatosan zizegnek, a mannakabócák szaggatottan adják ki ciripelésüket, a jellegzetes énekszót május végétől augusztus közepéig hallhatjuk.
Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke ötezer forint.
