10 / 25 db bejegyzés — 2. oldal
Napjaink táplálkozástudománya egyre nagyobb figyelmet szentel a fitonutrienseknek, azoknak a növényi eredetű tápanyagoknak, amelyek elsősorban gyümölcsökben és zöldségekben találhatók meg. Három fő csoportjuk - a karotenoidok, flavonoidok és keresztesvirágúak - mind-mind különleges szerepet játszik egészségünk megőrzésében.
Állunk a szupermarketben 2035-ben. A polcon ott van a megszokott csirkemell, mellette pedig laborban növesztett csirkeszelet, ami sosem volt élő állat része. A lisztek között tücsökliszt, szöcskepor, hernyóproteines müzliszelet. A hűtőpultban algaburger, gombaalapú szalámi, fermentált növényi sajt. Sci-fi? Dehogy. Ezek az ételek már most léteznek, csak még nem jutottak el a mi boltjainkba. De nézzük meg őszintén: vajon tíz év múlva tényleg ezt fogjuk enni? És ami még fontosabb: milyen ízük van?
Téli vitaminbomba az ablakpárkányon! Nevelj mikrozöldeket!A téli hónapokban sokan vágyunk friss, saját termesztésű zöldségekre, és bár a kertészkedés ilyenkor szünetel, van egy remek alternatíva: a mikrozöldek világa. Ez a miniatűr kertészet nem csak örömteli elfoglaltságot ad a szürke napokon, de vitaminokban gazdag, friss alapanyagot is biztosít a konyhánkba - mindezt egy ablakpárkánynyi helyen.
A flexitariánus étrend nem a vegetarianizmus egyik változata, ahogy sokan tévesen gondolják, hanem egy önálló táplálkozási filozófia. Lényege a tudatos húsfogyasztás-csökkentés, miközben fokozatosan növeljük a növényi alapú ételek arányát étrendünkben. Sokan használják ugródeszkának a vegetáriánus életmód felé, mások hosszú távon is ezt az egyensúlyt kereső étrendet követik.
A másnaposság ellen számtalan házi praktikát ismerünk, de most egy brit orvos tudományos alapossággal dolgozta ki az „ultimate" megoldást. Dr. Zoe Williams, a BBC egészségügyi műsorának szakértője olyan szendvicset alkotott, amely célzottan kezeli a másnaposság minden tünetét.
A napi egy alma tényleg távol tartja az orvost? A friss kutatások szerint inkább közelebb hozza a vegyészt - a világ egyik legegészségesebb gyümölcse ugyanis egyben a legszennyezettebb is. De mielőtt végleg lemondanál erről a vitamin- és rostbombáról, van egy egyszerű 15 perces házimódszer, ami garantáltan megoldja ezt a problémát!
Minden nap döntéseket hozunk az étkezőasztalnál, és bár a legtöbbünk hallott már a vitaminokról, ásványi anyagokról, talán még a makro- és mikrotápanyagokról is, valljuk be: nem mindig egyszerű eligazodni ebben a táplálkozási útvesztőben. Pedig testünk olyan, mint egy finomhangolt zenekar - minden "zenésznek" megvan a maga szerepe, és ha akár egyetlen hangszer is hamis, az egész harmónia felborulhat. Itt az ideje, hogy végre tisztán lássunk ebben a hat legfontosabb "zenészünk" kérdésében!
Azt mondják, a szépség belülről fakad – és ez szó szerint igaz, ha a bélrendszerünkről van szó. Miközben a legtöbb magyar legfeljebb akkor gondol az élelmi rostokra, amikor nagymama rászól, hogy "egyél több főzeléket", addig a tudomány egyre izgalmasabb összefüggéseket tár fel ezekről az apró táplálékrészecskékről. A kutatások szerint nemcsak az emésztésünket turbózzák fel, de a szívünket is védik , és még a vércukorszintünket is kordában tartják .
Közismert tény, hogy a gyakran könnyeket csaló hagymafélék valójában a természet egyik legértékesebb ajándékai közé tartoznak. Ezek az egyszerű zöldségek nem csak ízesítenek, de valóságos tápanyagbombák, amelyek számtalan módon támogatják egészségünket.
Nagyszüleink idejében természetes volt, hogy télen savanyú káposztát és almát ettek, tavasszal medvehagymát gyűjtöttek, nyáron pedig dúskáltak a friss zöldségekben és gyümölcsökben. Ma már január közepén is válogathatunk a import eprek között, és bármikor ehetünk avokádót vagy mangót. De vajon jót tesz-e szervezetünknek ez a bőség?