6 / 6 db bejegyzés — 1. oldal
Bizonyára mindannyian ismerünk olyan embert, aki képes elrágni egy egész habanero paprikát anélkül, hogy egy cseppet izzadna, míg mások már egy kis cayenne borstól könnyes szemmel rohangálnak vízért. Sokáig azt hittük, hogy ez pusztán szokás vagy akaraterő kérdése. A genetikai kutatások azonban megdöbbentő felfedezésre vezettek: a chili tolerancia nagyrészt a DNS-ünkben van megírva.
Bizonyára mindannyian ismerjük azt az embert, aki képtelen egy falat ételt is lenyelni anélkül, hogy valamilyen csípős szószt ne tenne rá. Talán Te is közéjük tartozol. És bár sokszor tréfásan "chili függőségről" beszélünk, a tudomány most bebizonyította: ez valóban biokémiai alapokon nyugvó jelenség. A csípős ételek fogyasztása olyan természetes boldogsághormonokat szabadít fel, amelyek hatása sokszor erősebb, mint bármilyen szintetikus hangulatjavító.
Amikor egy jó adag csípős ételt fogyasztunk, sokkal többet teszünk az egészségünkért, mint gondolnánk. A friss kutatások megdöbbentő összefüggést tártak fel a chili fogyasztása és az idegrendszer védelme között. A dél-koreai tudósok legújabb felfedezése szerint a kapszaicin, a chili égető hatásáért felelős vegyület, hatékonyan megvédheti az agyunkat a Parkinson-kór pusztításától.
A kapszaicin, a chili csípős hatóanyaga nem más, mint a növény évmilliók alatt kifejlesztett vegyi fegyvere, ami az emberi szervezetben gyógyszerként viselkedhet. Különösen a vérkeringési rendszerünkre gyakorolt hatása figyelemre méltó – de mit mond erről a legfrissebb tudomány, és hogyan alkalmazhatjuk ezt a tudást a mindennapokban?
Ebben a zöldségben számos vitamin és ásványi anyag van, amely serkenti az immunrendszert, így több betegségtől is védve lesz a szervezetünk.
A chilipaprikáról legtöbbünknek ezek a szavak jutnak eszébe. Jótékony hatásairól már kevesebb szó esik, pedig számos tekintetben segíti testünk egészséges működését. A paprika erősségéért és szervezetre gyakorolt hatásáért a benne rejlő kapszaicin a felelős, melynek mértéke annak erősségét is meghatározza.