Álmunkban irányíthatjuk az eseményeket, megélhetünk a valóságban elképzelhetetlen kalandokat, elutazhatunk sosem ismert tájakra, miközben tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy az egész csak álom, és semmi bajunk nem történhet, mert testünk a kalandok közben biztonságosan pihen a párnák között. Ezt a fajta éjszakai kalandozást tudatos vagy éber álmodásnak nevezzük, és technikáját egyéntől függően hosszabb rövidebb tréningezéssel állítólag mindenki elsajátíthatja.

A tudatos álom állapotát leggyakrabban spontán érjük el. Egyszer csak felismerjük, hogy álmodnunk! Ez történhet egy külső zaj, inger hatására, ami kicsit közelebb hoz a felébredéshez, de megtörténhet, hogy az álom cselekménye vált ki olyan stresszt bennünk, ami felébreszti az öntudatunkat.

Persze a spontán ébredés mellett bizonyos gyakorlatokkal is elő lehet idézni a tudatos álmot. Ennek elsajátítására több módszer létezik, melyek közös jellemzője, hogy a tudatunkat, gondolkodásunkat felkészíti az álombéli tudatosságra, a tudatunk ébredésére.

Út a tudatos álomig

Ehhez a legegyszerűbb, leggyakoribb és egyben leginkább sikerrel kecsegtető módszer az úgynevezett valóságteszt. Ez nem igényel különösebb előkészületet, hiszen elég, ha a mindennapi helyzetekben teszteljük önmagunkat, hogy konkrét jeleket találjunk, melyek igazolják, hogy az adott történések álom vagy valóság közben esnek meg velünk.

Mit is jelent ez? Minden nap legalább 5-10 alkalommal kérdezzük meg önmagunktól, hogy ébren vagyunk-e, vagy álmodunk. Figyelem! A kérdés feltevése önmagában nem elég, a választ komolyan ellenőrizni is kell, annak ellenére, hogy tökéletesen biztosak vagyunk abban, hogy nem álmodunk!