A Current Biology című szaklapban bemutatott kutatás célja az volt, hogy meghatározza, miként alakítanak ki kapcsolatokat ezek az állatok. Megfigyelték, hogy azok a denevérek, amelyeket izolálva egymás mellé helyeztek, a korábban egyáltalán nem ismert párjukkal egymás tisztogatásába kezdtek, majd egymás száját nyalogatták, mielőtt táplálékot cseréltek volna - írja a BBC.com.
"A különböző kolóniákból származó denevérekből csapattársak lettek, akik megpróbálták megmenteni egymás életét" - mondta Gerald Carter, az Ohiói Állami Egyetem viselkedésökológiával foglakozó kutatója.
"A vérszopó denevérek ugyanúgy osztják meg az ételt másokkal, ahogyan a madarak is felöklendezik azt az utódok számára. Az a különbség ebben az esetben, hogy a denevérek ezt más felnőttekkel is megteszik" - mondta Carter.
Az állatok azt követően is tisztogatják egymást, hogy már megtisztultak. Ez arra enged következtetni, hogy a viselkedés célja nem csupán a higiénia fenntartása.
A vérszopó denevér az egyetlen emlősfaj, mely teljes mértékben vérrel táplálkozik, melyhez nagyobb állatok, például marhák megharapása révén jut. Egy nap alatt testsúlyuk felét képesek meginni. Más denevérfajok főként gyümölcsökkel, nektárral vagy rovarokkal táplálkoznak.
Egy korábbi tudományos kutatás arra jutott, hogy azok a denevérek, melyek fogságban barátságot kötöttek, szabadon engedésük után is megőrzik a kapcsolatot. (MTI)
A vérszopó denevérek Közép- és Dél-Amerikában, trópusi és szubtrópusi vidékeken honos. Táplálékuk meleg vérű, házi- és haszonállatok, de a táplálkozásukat megkönnyíti, hogy áldozatai nem érzékelik a vércsapolást, ugyanis fájdalommentes a harapásuk. Gyakran terjesztenek betegségeket. Nincs különösebben jó hírük, bár az emberekre sosem támadnak.
