A H-vitamin, vagy ismertebb nevén a biotin, a B-vitamin komplex család tagja, ezért vízben oldódó vitamin. Kémiai szerkezetét az 1940-es években írták le. Szépségvitaminnak is hívják, mivel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy szép selymes legyen a haj, ne töredezzen a köröm és egészséges legyen a bőr.
Szükséges a normál zsír- és fehérje-anyagcseréhez, segíti a B2-, a B6-, az A-vitamin és a niacin felszívódását, továbbá ezekkel maga a biotin is jobban hasznosul. A C-vitamin szintetizálásához elengedhetetlen. Együttműködik a hasnyálmirigy által termelt inzulinnal, stabilizálja a vércukorszintet, így segíti a szénhidrát-anyagcserét. A célirányos biotin kezelés javítja a cukorbetegek állapotát, sőt egyes kutatások szerint csökkenti a cukorbetegség perifériális idegkárosító szövődményeit.
Az idegsejtek és a vérsejtek is felhasználják. Egyes enzimek működéséhez nélkülözhetetlen a jelenléte, és a sejtek energiatermelésében is szerepe van. A H-vitamin felelős a bőr egészségéért, ezért az ekcéma és az aknék jelenléte biotin-hiányt is jelezhet. A faggyúmirigyek is igénylik a normál működésükhöz. A hajat védi az idő előtti őszüléstől, serkenti az egészséges hajnövekedést, és hozzájárul ahhoz, hogy a haj szép és fényes legyen. A H-vitamin erősíti a körmöket.
Változatos étrend mellett nem kell félni a H-vitamin-hiánytól. Ha mégis fellép, akkor bőr-, nyelv- és ajakgyulladást, haj- és szőrzethullást, töredezett körmöket és hajat, túl zsíros vagy túl száraz bőrt, fáradékonyságot, kimerültséget, izomgyengeséget, izomfájdalmat, idegességet, ingerlékenységet, általános lehangoltságot, pánikrohamot, a nemi vágy csökkenését, étvágytalanságot, hányingert, vérszegénységet, a koleszterinszint emelkedését és szívproblémát idézhet elő. Létezik genetikai eredetű H-vitamin hiány, mely már csecsemőkorban a haj elvesztését vagy bölcsőhalált eredményezhet.
A H-vitamint a bélbaktériumok is képesek előállítani. A rendszeres alkoholfogyasztás és antibiotikum szedés hatására a bélflóra károsodik, ugyanakkor a biotin támogatja a bélflórát. Felszívódását segíti a mangán és a magnézium jelenléte. A napi szükséges mennyiség függ az életkortól, a nemtől és az életkörülményektől. Meghatározása azért is nehéz, mert nem ismert, hogy a bélbaktériumok mennyit képesek termelni. Az egészséges felnőttek igénye 30-200 mikrogramm naponta. Túladagolni nem lehet: nagy mennyiségű biotin bevitele esetén sem mutattak ki semmilyen káros hatást.
A biotin legfőbb ellensége a tojás és az alkohol. A nyers tojásfehérje tartalmaz egy avidin nevű fehérjét, ami a biotint megköti és hatástalanítja. A H-vitamin nem érzékeny a hőre, ugyanakkor az avidin hőkezelés hatására elbomlik, így a H-vitamint megkötő hatása csökken. Ezzel együtt sok tojásfehérje fogyasztása biotin-hiányhoz vezethet. A máj tárolja és elősegíti a H-vitamin hasznosulását, a májat viszont károsítja az alkohol. A májbetegeknek emiatt oda kell figyelni a megfelelő vitaminbevitelre. A várandósoknak és szoptató anyáknak, a dohányzóknak, az alkoholbetegeknek és a versenysportolóknak több biotinra van szükségük. A felszívódás romolhat az emésztőrendszert érintő betegségeknél, amikor zavart szenved a tápanyagok felszívódása, és a stressz is nehezíti H-vitamin felvételét. A biotin-háztartásnak ártanak még az ösztrogén-tartalmú gyógyszerek, a fogamzásgátlók, az epilepszia elleni gyógyszerek és az alkaloidák.
H-vitamin források: földimogyoró, szója, borsó, olajos magvak (főleg a mogyoró, a dió és a mandula), sörélesztő, karfiol, barnarizs, teljes búzakorpa, gyümölcsök (kiemelten a paradicsom, az eper és a banán). A szépség és az egészség érdekében pótoljuk a biotint természetes forrásokból!
