Évről évre visszatérő kérdés, hogy mihez kezdjünk a lehulló levelekkel?
Kezdjük azzal, hogy mit ne tegyünk! Semmiképpen se égessünk! Nem csak azért, mert szinte minden településen tilos, és komoly pénzbírságra számíthat, akit tetten érnek, hanem azért is mert komoly levegőszennyezést okoz.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetésekor nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszol részecskék, nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének kerülnek a levegőbe.
Az avarnak fontos szerepe van!
Mit tegyünk hát az avarral?
A legegyszerűbb, ha nem csinálunk semmit. Ez nagyon furcsa tanácsnak tűnik, de gondoljunk csak bele: a természetben sem gyűjti össze senki a leveleket, azok mégsem halmozódnak fel vagy maradnak örökre hegyben állva. Ha vannak olyan helyek kertünkben, – ahol „csak a látvány” miatt vagy megszokásból szednénk össze az avart, akkor idén próbáljuk meg ottfelejteni.
Ha mindenképpen gereblyéznénk, akkor se szedjük össze mindenhonnan a lombszőnyeget. Hagyjuk ott a leveleket, ahol csak tudjuk, hogy tollas barátainknak egész télen legyen lehetőségük kártevők után keresgélni, táplálkozni. Egy igazi természetközeli, madárbarát kertben ez magától értetődő.
Ha nagyon zavar bennünket a levelek látványa, a kert félreesőbb részén rakjuk halomba a leveleket. Az avar egyik jó tulajdonsága, hogy viszonylag hamar összeesik, így már nem kezelhetetlen méretű lombtömegről van szó. Letakarjuk - akár csak nagyobb ágakkal is - s tavaszig otthagyjuk; majd a kerti munkák beindulásakor a megmaradt leveleket felhasználhatjuk talajtakaró mulcsként vagy a vegyes komposzthoz adagolhatjuk.
A lombkomposztálás egy végtelenül egyszerű és kifejezetten hasznos tevékenység. Nincs más dolgunk, mint építeni egy hálós falú komposztkeretet és felhalmozni benne a leveleket. Nem szükséges kevergetni vagy átrakni sem. A lombkomposzt ősztől következő nyárig beérik, s az így keletkezett jó minőségű humuszt talajjavításra vagy ültetéshez használhatjuk. A gyümölcsfák, bokrok levelei hamarabb lebomlanak, míg más keményebb levéltípusok esetében – ilyen a tölgy, a dió, platán vagy a gesztenye – hosszabb ideig tart a folyamat. A közhiedelemmel szemben a diófa levele is komposztálható, mert mintegy kilenc hónapos érési folyamat után elveszti kedvezőtlen - növekedésgátló - hatását.
Az avar igen hasznos a veteményesben is. Az őszi talaj-előkészítést követően mulcsként fedjük be az ágyásokat levelekkel; az így kialakított szervesanyag-takaróval a természetben zajló folyamatokat utánozzuk. A levegős lobszőnyeg melegének köszönhetően a talaj felsőbb rétegeiben a hideg évszakban is tovább folyik a talajlakók megszokott élete, és a lebontók tevékenysége.
