A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növények közül a lucfenyő, az erdei fenyő, a jegenyefenyő, a vörösfenyő és az ezüstfenyő azok, melyek gyógyító hatóanyagait évezredek óta használjuk különféle gyógyászati célokra. Az ősi görögök és rómaiak, valamint a hagyományos kínai és ayurvédikus orvoslás is felismerte és alkalmazta a fenyő szinte minden részét.

Ha a fenyő gyógyhatására gondolunk, akkor először mindenkinek az illóolaja jut az eszébe, hiszen ez a legismertebb a légúti problémák kezelésében. De a fenyő szinte minden része rejt megában olyan anyagokat, melyek jótékonyan hatnak az egészségünkre.

A mi éghajlatunkon az erdei fenyő az, amely az egyik legalkalmasabb gyógyászati célokra.

Ez az akár 35-50 méter magasra is megnövő fa a tengerparti és havasi törpefenyővel azonos nemzetséghez tartozik. Hazánkban főképpen az északnyugati hegyvidékeken alkot erdőket, de magányosan elszórva is megtalálható. A hatóanyagai leginkább a friss rügyeiben, zsenge tobozaiban koncentrálódnak, de sok helyen használják gyantáját és kérgét is.

Az erdei fenyő gyógyhatásai

Mint a legtöbb fenyőféle esetében, a zsenge hajtásokban nagyon sok a C-vitamin (akár hatszor több mint a citromban), ezért az immunrendszer támogatásában fontos szerepet játszhat.