Ez a jelenség nem véletlen, és nem is egyedi. Egy 2011-es áttörést jelentő kutatás óta tudjuk, hogy az internet és a keresőmotorok alapvetően megváltoztatták, hogyan működik a memóriánk. És 2026-ban, amikor minden információ egy kattintásra van, ez a változás nem lassul, hanem gyorsul.

Mi az a Google-effektus, és miért történik ez velünk?

Betsy Sparrow, a Columbia Egyetem pszichológusa 2011-ben publikált egy kutatást a Science folyóiratban, amely teljesen új megvilágításba helyezte a digitális eszközökhöz való viszonyunkat. A kutatócsoport négy kísérletben vizsgálta, hogyan változik meg az emlékezetünk, amikor tudjuk, hogy az információt bármikor visszakereshetjük az interneten.

Az eredmények megdöbbentőek voltak. Amikor a résztvevőknek nehéz kérdéseket tettek fel, automatikusan az internethez kapcsolódó szavakra, például a Google vagy a Yahoo kifejezésekre gondoltak. Még akkor is, ha tudták a választ. Az agyunk szinte reflexszerűen előhívta a keresőmotorokat, mint lehetséges forrást.

A második kísérletben még világosabbá vált a jelenség. Azoknak a résztvevőknek, akik azt hitték, hogy a későbbiekben visszanézhetik az információt, sokkal rosszabbul ment a felidézés, mint azoknak, akik tudták, hogy nem férnek majd hozzá újra. Vagyis ha biztosak voltunk benne, hogy az adat elérhető marad, nem is próbáltuk meg megjegyezni.

A harmadik kísérlet pedig a lényeget világította meg. Az emberek nem az információt jegyezték meg, hanem azt, hogy hol találják meg azt az információt. Emlékszünk rá, hogy "ez valahol a Google Drive-on volt" vagy "ezt a cikket Facebookon osztották meg", de magára a tartalomra már nem. Az agyunk átszervezte magát, és olyan külső memóriatárolóként kezeli az internetet, amilyenek régen más emberek voltak a közösségünkben.

Ezt a jelenséget Sparrow és kutatótársai tranzaktív memóriaként írták le. Korábban a tudást megosztottuk egymás között, mindenki emlékezett bizonyos dolgokra, és tudtuk, kihez forduljunk, ha információra volt szükségünk. Most az internet vette át ezt a szerepet.

Nem csak a telefonszámokról van szó

A Google-effektus messze túlmutat azon, hogy elfelejted a párod számát. Átalakítja, hogyan tanuljuk meg az információkat, hogyan dolgozzuk fel azokat, és mit tartunk fontosnak megjegyezni.

Egy 2020-as kutatás kimutatta, hogy a jelenség átterjedt a közösségi médiára is. Azok, akik Snapchaten vagy más rövid életű platformokon osztottak meg információkat, jobban emlékeztek azokra, mint azok, akik hagyományos üzenetekben küldték el. Miért? Mert tudták, hogy az üzenet eltűnik, így az agyuk aktívabban dolgozta fel.

A digitális amnézia nemcsak az emlékezésünket befolyásolja, hanem a kognitív önértékelésünket is. Minél többet támaszkodunk a keresőmotorokra, annál kevésbé bízunk a saját tudásunkban. És ez egy veszélyes spirál, mert minél kevésbé bízunk magunkban, annál inkább keresünk külső forrásokat, ami tovább gyengíti a memóriánkat.