A gyomorfekély főbb tünetei: éles, szúró gyomortájéki fájdalmak, étvágytalanság, émelygés, gyomorégés, hányinger, hányás, savasságérzet, fogyás, puffadás, böfögés, gázosodás.

 

Kialakulásának legfőbb okai:

1. Gyomorsavtúltengés;
2. A védekező mechanizmusok gyengesége – a gyomorsavat közömbösítő lúgos anyagok termelődése csökken;
3. Szenvedélybetegségek – a kávé, a cigaretta és az alkohol mind­-mind fokozzák a gyomorsavtermelést;
4. Bakteriális fertőzés – az elmúlt évtizedek nagy felfedezése a Helicobacter pylori, amely a klasszikus fekélyes betegek 80­-90 százalékánál kimutatható. Igaz, nem mindenkinél okoz fekélyt.
5. Gyulladásgátló gyógyszerek – elsősorban a nem szteroidos gyulladáscsökkentők (például a Voltaren, a Donalgin, a Cataflam, a Hotemin, a Naprozin, az Ibuprofen stb.), amelyekről egyértelműen kimutatták, hogy fekélyesedést okoznak. A szalicilsav-­tartalmú, pirines gyógyszerek (Kalmopyrin, Aszpirin), illetve az általában asztmás betegeknek adott kortikoszteroidok is hasonló mellékhatásokat válthatnak ki;
6. Stressz, idegesség – több száz éve ismert a hét pszichés eredetű betegség (az úgynevezett „Nagy Szent Hét”), amelyekről már a kezdetek kezdetén felfedezték, hogy összefüggenek az ember lelki életével. Nos, ezek egyike a fekély.

A gyomorfekély kezelése
A hagyományos orvosi és a természetgyógyászati megközelítés szerint is az első és legfontosabb tennivaló a bakteriális fertőzés megszüntetése, de míg az orvosi kezelés különféle gyógyszerekkel igyekszik elpusztítani a baktériumot, addig természetgyógyászatilag ezt csak tüneti kezelésnek tekinthetjük, hiszen a cél az lenne, hogy olyan közeget hozzunk létre a beteg szervezetében, amelyben a baktérium nem életképes. Pasteur híres mondását idézve: „A baktérium semmi, minden a táptalaj!”
A Helicobacter pylori pusztításában és a számára életképtelen közeg létrehozásában segít például a zöld tea, amelynek bár van egy kis koffeintartalma, de az jóval alacsonyabb, mint a kávéé vagy a szénsavas üdítőitaloké. Létezik továbbá egy laktobacilus, az Acidophylus, amely megerősíti a bélflórát. Fekélyesedés esetén mindenképpen gondolni kell az esetleges táplálékallergiára, melyek közül a leggyakoribb a tejallergia, ezért ilyenkor a legjobb teljesen elhagyni a tejet és a tejtermékeket! Gyógyszer helyett természetes antibiotikus hatásukról közismert növényeket érdemes fogyasztani –pl. agar­agart, illetve az apiterápiás készítmények közül a propolisz a leghatásosabb.


A táplálkozás terén a következő szabályokat fontos még betartani: egyrészt kerülni kell az erős fűszereket, amelyek izgatják, marják a nyálkahártyát. Ilyen a chili, az erős paprika, a bors, de a só is ezek közé az agresszív ízek közé számít! Fontos, hogy a beteg csökkentse a napi fehérjebevitelt – különösen a hús, a tojás és a hüvelyesek kerülendők.
Mint azt a hurutosodás kapcsán már említettem, a nagyon hideg és a nagyon meleg ételek egyaránt irritálják a nyálkahártyát, ezzel nehezítik a fekély gyógyulását is. Közvetlenül étkezések előtt ajánlott 1-2 kiskanálnyi frissen préselt burgonyalevet fogyasztani, ez ugyanis kiválóan lúgosítja a szervezetet, de naponta 1 deciliternél többet nem tanácsos inni belőle. Ha valakinek nagyon nem ízlik, belekeverhető más zöldséglevekbe, amelyekből viszont napi 4-­5 deciliter fogyasztása is javallott szintén erős lúgosító hatásuk miatt. E téren külön kiemelném a káposztalevet, amely a gyomor­ és nyombélfekély gyógyulásában egyaránt segít. Naponta akár 1 literrel is megihatunk belőle sok kis adagra szétosztva, esetleg tiszta vízzel hígítva.