A nyelőcsőrák világszerte komoly egészségügyi kihívást jelent. Az International Agency for Research on Cancer adatai szerint 2020-ban globálisan 604.100 új esetet diagnosztizáltak, és a betegség 544.076 halálesetet okozott. Az 5 éves túlélési arány jelenleg mindössze 15-25% körül mozog.
A kockázati tényezők között szerepel a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a krónikus reflux betegség, a Barrett-nyelőcső és az elhízás. Ezek ismerete kulcsfontosságú a megelőzésben és a korai felismerésben.
Eddig a nyelőcsőrák diagnosztizálásának fő eszköze az endoszkópos vizsgálat volt. Ez a módszer, bár pontos, invazív és kellemetlen lehet a betegek számára. Emellett időigényes és költséges, ami megnehezíti a széles körű szűrést.
Az új "kapszulateszt" részletei
A Rebecca Fitzgerald által, a Cambridge-i Egyetem Korai Rák Intézetében kifejlesztett új módszer, a Cytosponge technológia, forradalmi változást hozhat. A betegnek egy olyan kapszulát kell lenyelnie, amely egy kis szivacsot tartalmaz. A kapszula burkolatának feloldódása után a szivacs sejtmintákat gyűjt a nyelőcsőből, majd egy hozzá rögzített szál segítségével visszahúzható.
A teljes folyamat mindössze 10 percet vesz igénybe, és a betegek beszámolói szerint jóval kevésbé kellemetlen, mint az endoszkópos vizsgálat. A módszer lehetővé teszi, hogy csak azokat a betegeket küldjék további endoszkópos vizsgálatra, akiknél a kapszulateszt eredményei ezt indokolják.
A kutatás eredményei
A Cambridge-i Egyetem által publikált eredmények szerint a kísérleti projektben több mint 8500 beteget vizsgáltak meg a kapszulateszt segítségével. A vizsgálat 95%-os érzékenységgel azonosította a Barrett-nyelőcsövet, amely a nyelőcsőrák egyik fő előfutára.
"Ez a módszer lehetővé teszi számunkra, hogy olyan betegeket is szűrjünk, akik korábban nem vettek volna részt endoszkópos vizsgálaton" - nyilatkozta Dr. Fitzgerald a kutatással kapcsolatban.
Jövőbeli kilátások
A Cytosponge technológia széles körű alkalmazása jelentősen megváltoztathatja a nyelőcsőrák szűrési gyakorlatát. A módszer költséghatékony és könnyen kivitelezhető, ami lehetővé teszi a nagyobb populációk rendszeres szűrését.
A jövőbeni kutatások célja a technológia további finomítása és esetleges kiterjesztése más típusú rákos megbetegedések szűrésére is. Bár az eredmények biztatóak, fontos megjegyezni, hogy a módszer még nem helyettesíti teljesen a hagyományos endoszkópos vizsgálatokat a magas kockázatú betegeknél.
Az új módszer bevezetésével reményeink szerint jelentősen javulhat a nyelőcsőrák korai felismerése, és ezáltal a betegek túlélési esélyei. A technológia szélesebb körű alkalmazása előtt azonban még további klinikai vizsgálatokra és engedélyeztetési folyamatokra van szükség.
