Több mint egyszerű súlyingadozás
Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke szerint "nem is csak önmagában az elhízás, hanem a testsúly gyakori változása – azaz az élethosszig fogyókúrázók jojó effektusa – is komoly rizikófaktornak számít". Ez a megállapítás új megvilágításba helyezi a gyakori diétázás kérdését.
Az elhízás mint karcinogén tényező
A helyzet súlyosságát jól mutatják a nemzetközi adatok. Prof. dr. David Khayat, a párizsi Pitié-Salpêtrière Kórház onkológiai osztályának vezetője rámutat: "2022-es adatok szerint világszerte két és félmilliárd ember túlsúlyos, közül 890 millióan vannak kórosan elhízva". A szakember szerint az elhízást karcinogén, vagyis rákkeltő tényezőként kell azonosítanunk.
Az összetett kockázatok
A túlsúly egészségügyi hatásai megdöbbentőek. Prof. dr. David Khayat adatai szerint az elhízás:
- Az esetek 80 százalékában idéz elő 2-es típusú cukorbetegséget
- 55 százalékban felelős a magas vérnyomásért
- 35 százalékban áll a kardiovaszkuláris megbetegedések hátterében
- A túlsúlyos emberek 20%-ánál daganatos betegségek alakulnak ki
Az ártalomcsökkentés jelentősége
Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke hangsúlyozza: "Soha nem tehetünk le az ártalmak teljes kiiktatásáról, de a részleges eredményre vezető megoldásoknak sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani".
A cirkadián ritmus szerepe
Dr. Ghizal Fatima, az Era Egyetem Biotechnológiai Tanszékének docense rámutat egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőre: "Az alvászavar obezitásra hajlamosít, többek között azért, mert növelheti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét, amely hozzájárulhat a hasi zsír felhalmozódásához". Ez azt jelenti, hogy az alvásmintázat felborulása is hozzájárulhat a jojó-effektus kialakulásához.
A mozgás mint gyógyszer
Prof. Gráinne O'Donoghue kutatási eredményei bizonyítják: 7%-os testsúlycsökkenés 46%-kal növeli a hipertónia remissziójának valószínűségét. A dublini szakember szerint hetente öt óra közepes intenzitású vagy 2,5 óra erőteljes mozgás jelentősen csökkentheti a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
A fenntartható változás kulcsa
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyors fogyókúrák helyett a fokozatos, fenntartható életmódváltásra kell helyezni a hangsúlyt. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő alvás hármasa együttesen segíthet megelőzni a jojó-effektust.
Társadalmi hatások
Az egészségügyi rendszerre gyakorolt hatás is jelentős. A kutatások szerint a 35 feletti BMI-vel rendelkező páciensek kezelése átlagosan kétszer annyiba kerül az egészségügyi ellátórendszernek, mint egészséges testsúlyú társaiké. Ez a költségtöbblet összemérhető a dohányzás okozta egészségügyi kiadásokkal.
Mit tehetünk?
A szakértők szerint a megoldás a holisztikus megközelítésben rejlik. Figyelembe kell venni az összes környezeti és társadalmi hatást, beleértve a stresszt, az alvászavarokat, és a modern életmód egyéb kihívásait. A cél nem a gyors fogyás, hanem az egészséges, fenntartható életmód kialakítása.
A jojó-effektus tehát nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázati tényező. A megoldás nem a szigorú diétákban, hanem a fokozatos, fenntartható változtatásokban és a komplex, személyre szabott megközelítésben rejlik.
