A magyar méhészek mintegy 10-20 százalékát érinti a probléma, az okok azonban egyelőre ismeretlenek - mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter.
A méhpusztulás összefügg a napraforgó-termesztéssel: ahol nem termesztenek napraforgót, illetve az nem mézel jól, azokban a megyékben nincs problémája a méhészeknek, például a Dunántúli megyékben, Győr, Sopron, Vas, Zala vagy Nógrád megyében. Ezzel szemben Jász-Nagykun, Békés, Fejér megyében gondot jelent.
- Elképzelhető, hogy a sok eső miatt használt gombaölők "kavartak" be, vagy sok jogszabályban engedélyezett, méhbarát vegyszer elegye okozta a méhpusztulást - mondta az OMME elnöke, aki szerint a jelenlegi feltételezéseik szerint nem a gazdák szakszerűtlen vagy jogszabályellenes növényvédőszer alkalmazása állhat a háttérben, a gazdák nem hibáztak.
Az elnök megmagyarázhatatlannak nevezte a jelenséget, azt mondta, nem klasszikus tünetegyüttest mutat a méhelhullás. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Az ehhez hasonló esetekben általánosságban elmondható, hogy nagy valószínűséggel a környékbeli gazda nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiákat, ezért a környék méheit megmérgezte. Ezek viszonylag egyszerű, lokális esetek, melyeket általában a méhészek és gazdák tudnak is rendezni. Ám ebben a jelenlegi esetben a méhészek előzmény nélkül, váratlanul azt vették észre, hogy kiürültek a kaptárak.
Kitért arra is, hogy a méhpusztulás jelentős hatással van a méztermelésre, valamint a jövő évi akáctermésre is, ezért a következő két és fél hónapban a méhészek feladata a méhcsaládok regenerálása.
MTI
