Mi köze a szívnek a köhögéshez?

Első hallásra furcsának tűnik, hogy a szív problémája köhögést okoz. Pedig a mechanizmus egyszerű, csak kevesen ismerik. Amikor a szív nem pumpál eléggé erősen, a vér visszaáramlik a tüdőbe, és ott felgyülemlik. Ezt hívják tüdőpangásnak vagy pulmonális ödémának.

Ez a felhalmozódott folyadék irritálja a hörgőket, és köhögési ingert vált ki. És mivel a pangás fekvő helyzetben súlyosbodik – mert ilyenkor a vér könnyebben áramlik vissza a tüdőbe –, a köhögés éjszaka vagy lefekvés után jelentkezik a legerősebben. Sokan csak úgy tudnak aludni, ha több párnát tesznek maguk alá, hogy fél ülő helyzetben legyenek.

De mivel a köhögés száraz, nincs lázuk, és nappal gyakran teljesen jól vannak, ezért nem gondolnak szívproblémára. Pedig pont ez az egyik legjellegzetesebb korai tünet.

Miben különbözik ez a "normál" köhögéstől?

A legfontosabb különbség: helyzetfüggő. Ha valaki megfázott vagy asztmás, a köhögés általában napközben is jelentkezik, vagy legalábbis nincs olyan markáns kapcsolata a testhelyzettel. De a szíveredetű köhögés tipikusan akkor rosszabbodik, amikor lefekszünk.

Másik jellegzetes jel: nincsenek egyéb megfázásos tünetek. Nincs láz, nincs orrfolyás, nincs torokfájás, nincs nyálka. Csak egy száraz, irritáló köhögés, ami éjszaka feltépi az álmot. És ami hetekig, hónapokig, néha évekig is elhúzódik anélkül, hogy javulna.

Harmadik jel: nehézlégzés társul hozzá. Sokan érzik úgy, hogy lefekvés után nehezebben kapnak levegőt, mintha valami nyomná a mellkasukat. Ez azért van, mert a tüdőben felgyülemlett folyadék csökkenti a légzési kapacitást.

Milyen más tünetek jelezhetik még a szívelégtelenséget?

A köhögés önmagában ritkán az egyetlen tünet. Ha odafigyelünk, általában vannak más jelek is, amik arra utalnak, hogy a szív nem működik optimálisan.

Fáradtság és gyengeség – Nem a normál, napi kifáradás, hanem olyan kimerültség, ami aránytalanul nagy ahhoz képest, mennyit dolgoztunk. Ha egy lépcsősor felmászása után már ülnünk kell, mert elfogyott az erőnk, az gyanús.

Duzzadt lábak és bokák – Különösen este, nap végére. Ha lenyomjuk ujjal a lábfejünket, és a nyom megmarad, az jelzi, hogy folyadék gyűlik fel a szövetekben. Ez azért van, mert a szív nem tudja megfelelően keringtetni a vért, így az a végtagokban pangásnak indul.

Gyors szívverés vagy szívdobogás – A szív próbálja kompenzálni a gyenge pumpálást azzal, hogy gyorsabban ver. Sokan észreveszik, hogy nyugalomban is érezzük a szívverésünket, különösen éjszaka.

Súlygyarapodás rövid idő alatt – Ha hirtelen, pár nap alatt több kilót hízunk, az általában nem valódi zsír, hanem felgyülemlett folyadék. Ez nagyon komoly figyelmeztető jel.

Miért nem diagnosztizálják korán?

Mert a legtöbb ember tüdőproblémára gyanakszik, nem szívre. Elmegy tüdőgyógyászhoz, az készít röntgent, spirometriát, allergiateszt jön, talán még asztma diagnózis is. És közben a szív csendben egyre rosszabbul működik.

Az orvosok is könnyen átsiklanak rajta, ha nem kérdezik meg konkrétan: "Rosszabb-e a köhögés fekvő helyzetben? Van-e duzzadt lába? Fáradt-e napközben szokatlanul?" Ezek a kérdések azonnal felvetik a szívelégtelenség gyanúját, de ha nem hangzanak el, könnyen lehet, hogy légúti problémának kezelik egy szívproblémát.

Mikor kell kardiológushoz menni?

Ha az alábbiak közül akár kettő is igaz, érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni:

  • Éjszakai, fekvésben fokozódó száraz köhögés, ami hetekig tart.
  • Nehézlégzés lefekvés után, vagy olyan érzés, mintha nem kapnánk elég levegőt.
  • Duzzadt lábak, bokák, különösen este.
  • Szokatlan fáradtság, kis terhelésre is.
  • Hirtelen súlygyarapodás (2-3 kg pár nap alatt).
  • Szívdobogás vagy szabálytalan szívverés nyugalomban is.

Ezek mind a szívelégtelenség tipikus korai jelei. És minél korábban diagnosztizálják, annál hatékonyabban kezelhető.

Mit tesz a kardiológus?

Első lépés általában egy szív-ultrahang (echokardiográfia), ami megmutatja, mennyire hatékonyan pumpál a szív. Ha a pumpafunkció gyenge, vagy ha a szívbillentyűkkel van probléma, az azonnal látszik.

Lehet, hogy még EKG-t, Holter monitort vagy terheléses EKG-t is kérnek, hogy lássák, hogyan viselkedik a szív különböző helyzetekben. És ha tényleg szívelégtelenség van, akkor kezelés kezdődik: általában gyógyszerekkel, amelyek segítenek a szívnek hatékonyabban pumpálni, és kiürítik a felesleges folyadékot a szervezetből.

Mi történik, ha nem vesszük észre időben?

A szívelégtelenség progresszív betegség. Ha nem kezelik, egyre rosszabb lesz. A tüdőben lévő folyadék egyre több lesz, a légzés egyre nehezebbé válik. Végül akut tüdőödéma alakulhat ki, ami sürgősségi állapot, kórházi kezelést igényel.

De ennél is rosszabb: a szívelégtelenség súlyos formája drámaian csökkenti a várható élettartamot és életminőséget. Viszont ha korán felismerjük és kezeljük, az emberek évekig, évtizedekig jó minőségű életet élhetnek.

Hogyan védjük meg a szívünket?

Ha már diagnosztizálták a szívelégtelenséget, a legfontosabb a gyógyszer szedése és az életmód változtatás. De még ha nincs is diagnózis, érdemes odafigyelni a kockázati tényezőkre:

Magas vérnyomás – A legtöbb szívelégtelenség hátterében ez áll. Ha nem kezeljük, évtizedeken át fokozatosan károsítja a szívet.

Cukorbetegség – Szintén komoly kockázat. A magas vércukorszint károsítja az ereket és a szívizomzatot.

Elhízás és mozgásszegény életmód – Ezek mind extra terhelést jelentenek a szív számára.

Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás – Mindkettő közvetlenül károsítja a szívizomzatot.

Ha ezeket kontroll alatt tartjuk, sokat tehetünk azért, hogy a szívünk egészséges maradjon.

A test nem hazudik

Az éjszakai köhögés nem mindig ártatlan dolog. Néha a test próbálja jelezni, hogy valami nincs rendben, csak nem oda figyeljük, ahova kellene. Ha valaki hónapok óta éjszaka köhög, és semmilyen kezelés nem segít, ne csak a tüdőre gondoljunk. A szív is beszél, csak halkan, és furcsa nyelven. De ha megtanuljuk érteni, időben észrevehetjük a bajt, mielőtt komolyra fordulna.