A kutatások szerint egy kétéves párna súlyának akár tíz százaléka is lehet elhalt bőrsejt, poratkák és atkahullék. Vagyis ha a párnánk egy kiló, akkor száz grammnyi halott bőr és atkaürülék van benne. És minden éjjel ebbe nyomjuk bele az arcunkat.

Hogyan lesz a párnából atkatelep?

Az emberi bőr folyamatosan megújul. Naponta körülbelül másfél gramm bőrsejtünk hullik le, és jelentős részük ott marad a párnán. Ez a poratkák kedvenc tápláléka. Ezek az apró, szemmel alig látható lények imádják a meleg, párás környezetet, és a hálószoba – különösen a párna – pontosan ilyen.

A poratkák nem csípnek, nem másznak ránk, nem terjesztenek betegségeket. De ürülékük és elhalt testük erősen allergén. Ezek a mikroszkopikus részecskék belégzéskor bekerülnek a légutakba, és kiválthatnak asztmás tüneteket, allergiás náthát, orrfolyást, szemviszketést, bőrkiütést.

És mivel éjszaka órákon át bent tartjuk a fejünket a párnában, folyamatosan belélegezzük ezeket a részecskéket. Sokan ébrednek dugulós orral, torokkaparással, és azt hiszik, hogy megfáztak vagy allergiásak a virágporra. Pedig lehet, hogy csak a párnában lakó milliónyi atkára.

Miért nem látjuk őket?

Mert aprók. Egy poratka körülbelül 0,3 milliméter, vagyis szabad szemmel láthatatlan. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ott. Egy átlagos használt párnában több százezer, akár egymillió poratka is élhet.

Szaporodnak, ürülékelnek, meghalnak, és mindez ott történik néhány centire az arcunktól. És mivel nem látjuk őket, nem gondolunk rájuk. Nem úgy, mint a konyhapultra mászó hangyákra vagy a fürdőszobai penészre. A poratka probléma láthatatlan, ezért könnyű ignorálni.

Mitől lesz egyre rosszabb a párna?

A nedvesség. Éjszaka izzadunk, nyál csorgat belőlünk, lehelet nedvesíti a felületet. Ez mind felszívódik a párnába, és tökéletes közeget teremt a baktériumok, gombák és atkák számára. Minél régebbi a párna, annál több nedvesség, annál több atkahullék, annál több baktérium.

Még ha hetente cseréljük is a huzatot, az csak a felszínt védi. A párna belsejébe a nedvesség és a bőrsejtek bejutnak a szálak között, és ott maradnak. Ráadásul a legtöbb párnát sosem mossuk. Huzatot igen, de magát a párnát? Ritkán. Vagy soha.

És ami igazán kellemetlen: az idő múlásával a párna elveszíti eredeti szerkezetét, összetömörödik, lapossá válik. Ez nemcsak azért probléma, mert kényelmetlenebb, hanem mert sűrűbb lesz, több nedvességet tart meg, és még jobban képes atkatelepeket fenntartani.

Mi a helyzet a különböző párnafajtákkal?

Tollas párna: a legrosszabb ebből a szempontból. A tollak között rengeteg hely van, ahol felgyülemlik a nedvesség és a bőrsejtek. És a tollazat maga is lebomlik idővel, szétesik, és hozzáadódik a piszkos masszához.

Szintetikus párna: valamivel jobb, mert kevésbé nedvességtartó, de attól még a bőrsejtek és atkák bőven megtelepednek benne.

Memóriahabos párna: elvileg jobb, mert sűrűbb szerkezetű, így nehezebb bejutni az atkáknak. De még ezek is eltartanak atkákat, ha nem védjük megfelelően.

Latex párna: a legjobb az atkaállóság szempontjából, mert a latex természetes módon ellenáll nekik. De még ezeket is mosni kell, mert a felszínen a bőrsejtek és baktériumok így is felhalmozódnak.

Mikor kell cserélni a párnát?

Az általános szabály: két évente. Ez nem véletlen ajánlás, hanem azon alapul, hogy ennyi idő alatt egy párna annyira szennyezetté válik, hogy már mosással sem lehet teljesen megtisztítani.

De van néhány jel, ami előbb is jelezheti, hogy ideje váltani:

Sárgás foltok – Ezek az izzadságból, nyálból és bőr olajtartalmából származnak. Ha ilyet látunk a huzat alatt, az azt jelenti, hogy a párna belseje is tele van ezzel.

Csomós, egyenetlen felület – Ha a párna már nem tartja az alakját, összecsomósodott, akkor nemcsak kényelmetlen, hanem fertőzésveszélyes is.

Allergiás tünetek – Ha éjszaka vagy reggel gyakran viszket az orrunk, könnyezik a szemünk, vagy asztmás rohamaink vannak, az atkaproblémára utalhat.

Rossz szag – Ha a párna kellemetlen szagot áraszt, még amikor tisztának tűnik, az baktériumok és penész jelenlétére utal.

Hogyan hosszabbíthatjuk meg a párna élettartamát?

Még ha kétévente cseréljük is, addig is tehetünk érte, hogy ne legyen ennyire undorító.

Használjunk párnafedő huzatot – Nem a dekoratív huzatra gondolunk, hanem egy belső, allergénzáró huzatra, ami megakadályozza, hogy a bőrsejtek és atkák bejussanak a párnába.

Mossuk a párnát – Nem minden párnát lehet mosni, de amiket igen, azokat legalább háromhavonta érdemes. Magas hőmérsékleten, lehetőleg hatvan fok felett, hogy az atkák elpusztuljanak.

Szellőztessük rendszeresen – Reggel ne fedjük be azonnal a párnát a takaróval. Hagyjuk szellőzni legalább egy órát, hogy a nedvesség elpárologjon.

Napoztatás – Az UV fény elpusztítja az atkákat. Ha tehetjük, időnként tegyük ki a párnát napra néhány órára.

És a matrac?

Ha már a párnáról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy a matrac még rosszabb. Egy tízéves matrac súlyának akár harmada is lehet atkahullék, bőrsejt és egyéb szenny. Ez több kilogramm. És azon fekszünk évekig, évtizedekig.

A matracot nyolc-tíz évente kellene cserélni, de sokan ennél sokkal tovább használják. És közben minden éjjel szó szerint atka temetőben alszanak.

Miért beszélünk erről?

Mert a legtöbb ember fogalma sincs róla. Veszünk egy párnát, és addig használjuk, amíg szét nem esik. Évekig, néha egy évtizedig. És közben úgy gondoljuk, hogy ha hetente cseréljük a huzatot, akkor minden rendben. De a huzat csak a felszín. A valódi probléma bent van, ahol nem látjuk.

Ez nem arról szól, hogy paranoiásak legyünk, vagy hogy minden éjjel a csúszómászókkal aludjunk. Csak arról, hogy legyünk tudatában annak, mi történik a párnánkban. És ha tudjuk, akkor tehetünk is ellene: cserélhetjük rendszeresen, védhetjük huzattal, moshatjuk, szellőztethetjük.

Mert ha belegondolunk, a napunk egyharmadát alvással töltjük. És ebből minden másodpercet azzal, hogy a fejünket egy olyan párnába temetjük, ami tele van mindazzal, amit nem szeretnénk elképzelni. Talán érdemes néha megnézni, hány éves az a párna. És ha sok, akkor talán itt az ideje lecserélni.