Böbe néni kései románca
Nagypapa leesett a kocsiról, s ottmaradt a földön mozdulatlanul. Pedig én akartam leugrani a kukoricafejért, ami a sárban fuldoklott. - Jó lesz ez még otthon a libáknak! Biztos Muszti keresztapám szekeréről lökték le a társai irigységből, mert közülük ő lehetett a legszebb. Tényleg így kellett, hogy legyen, mert még a sárból is kiragyogtak szép sárga fogai. A kantárt a lőcsre akasztottam, s leugrottam nagypapa mellé. - Haggyá’ - zihálta –, nyugszom egyet –, evvel becsukta szemét, s elaludt.