A szív- és érrendszeri betegségek fő okának – régebben –  a táplálékkal bevitt koleszterint gondolták, ezért azt javasolták egészségügyi szakemberek, hogy ne együnk tojást vagy szalonnát, mert sok koleszterin van benne. 
Ma már tudjuk, hogy a koleszterin 90%-át, vegetáriánusoknál 100%-át, a szervezet maga állítja elő - többek között a máj segítségével -, méghozzá egy olyan feedback-mechanizmus szabályozása által, hogy csak annyi termelődik, amennyit a sejtek kérnek. A probléma ott kezdődik, ha ezt a megtermelt koleszterint a sejtek valami miatt nem tudják felhasználni.

Dr. Horváth István professzor szerint a szív-érrendszeri betegségeket nem a jelenlegi, elfogadott elmélet szerinti hatások alakítják ki, így nem a mostanság alkalmazott gyakorlattal (koleszterincsökkentőkkel) kell kezelni. Elmélete szerint a szív- és érrendszeri betegségeket a koleszterin anyagcsere-problémája okozza, nem pedig a magas koleszterinszint. 
A 2000-es évek óta a magas koleszterinszintet okolják az érelmeszesedésért. Ezzel szemben Horváth professzor az állította, hogy ez csak egy következmény, a felborult koleszterin-anyagcsere következménye, hisz ha a sejtek a koleszterint kóros folyamatok miatt  nem képesek felhasználni, egyre többet termeltetnek a májjal, persze hogy megemelkedik a koleszterinszint.

A normál koleszterinszint érték egyénenként eltérő!

A populációban a fiziológiás érték hasonló a testmagassághoz. Így előfordulhat, hogy valakinek 4,2-es értékkel is kórosan magas a koleszterinszintje, míg másnak a 9-es érték teljesen normális. 
A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mi a baj a koleszterincsökkentőkkel?

A koleszterincsökkentőnek „csúfolt” sztatinok nem közvetlenül a koleszterin mennyiségét csökkentik, mivel nincs olyan enzim, ami képes lenne azt lebontani, hanem az azt előállító enzimeket mérgezik meg. Emellett mérgezik a májsejteket, az izmokat  - van, aki a szedése során alig bír járni. Rengeteg káros mellékhatását ismeri a szakirodalom, de nem beszél arról, hogy a valódi okot nem szüntetik meg. A koleszterint a sejtek továbbra is igénylik, viszont nem képesek felhasználni azt. Ha nincs szaporodás a nemi hormonok hiánya miatt, nincs gondolkodás receptorstabilizáció lehetetlensége miatt, és nincs jól működő sejtmembrán, akkor nincs élet –  tehát koleszterin nélkül nincs élet.

Dr. Horváth István a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, 40 évig vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) szerológiai osztályát. A nyolcvanas évek közepén jött rá, hogy az érelmeszesedés és érszűkület egyik kiváltó oka nem az egyébként létfontosságú koleszterin termelődése, hanem az azt a szervezet számára felhasználhatóvá tevő antitestek hiánya, azaz az érelmeszesedés oka a koleszterin anyagcserezavara. Ezért kifejlesztett egy antitest-termelést fokozó oltóanyagot, találmányával 2005-ben Genfben a találmányi világkiállításon aranyérmet is nyert. Az általa feltalált vakcinát ugyanakkor sosem sikerült engedélyeztetnie, az ehhez szükséges – embereken végrehajtandó – tesztekhez sikertelenül pályázott állami pénzre.


2011 szeptemberében a rendőrség házkutatást tartott a professzornál „kuruzslás” gyanúja miatt. Elkobozták a kutatásával kapcsolatos dokumentációt és mintákat. Horváth professzor ellen végül vádat emeltek. A vádirat szerint engedélyek nélkül, illegális szerekkel kezelt érelmeszesedésben szenvedő betegeket. A per ítélet nélkül, a tudós halálával ért véget 2018 májusában, másfél éves meghurcoltatás után.