Különösen nehéz helyzetben van, akinek egy helyiség áll rendelkezésre és különböző igényű növényeket tart teraszán, kertjében. A mediterrán és egyéb fagyérzékeny dézsás növényeket általában kevésbé fűtött szobában, pincében, garázsban helyezzük el télre. A szerencsésebb növények télikertben, üvegezett, temperált teraszon várják a következő tavaszt.
A mediterrán és egyéb fagyérzékeny dézsás növényeket általában kevésbé fűtött szobában, pincében, garázsban helyezzük el télre.
A szerencsésebb növények télikertben, üvegezett, temperált teraszon várják a következő tavaszt.
Mit tegyünk, hogy új szerzeményünk több évig jól érezze magát nálunk?
A legelső, és talán legfájóbb döntés, hogy igen érzékeny növényt ne vegyünk meg, ha nincs megfelelő teleltetőnk. Egyes növényeket, mint pl. a futómuskátlit tarthatjuk egynyáriként. Így a fagyokig díszít, nincs vele gondunk télen, tavasszal azonban újakat kell vásárolnunk. Néhány gyorsan növő növényről érdemes augusztusban dugványt venni, és az új, még kicsi növényt teleltetni. A cserjés margitvirág már legyökerezett dugványa például egy hűvös pinceablakban is áttelel, tavasszal pedig nagyobb edénybe ültetve gyorsan növekszik és hamarosan virágzik. A „strapabíróbb” növényeket nyáron kényeztessük. Tegyünk meg mindent, hogy védencünk jól fejlődjön, megerősödjön. A nyári forróságban se engedjük meghervadni, az igényeinek megfelelő tápanyagokkal lássuk el.
A teleltetési hőmérséklethez és fényhez igazítsuk a víz- és tápanyagellátást. A legtöbb növény eltűri, ha nem az optimális, hanem néhány fokkal (5-7ºC) attól eltérő hőmérsékleten teleltetjük. Ha melegebb a helyiség az optimálisnál, tegyük a növényt közelebb az ablakhoz, hogy több fényhez jusson és kicsit növeljük a vízadagját is. A vízmennyiség-növelése nem egyenes arányú a hőmérséklet növekedésével, tehát ha az optimális teleltető hőmérséklet 10-12ºC helyett 15-18ºC-t biztosítunk, a vizet ne növeljük másfélszeresére. Télen ne adjunk egyszerre sok vizet, a cserépalátétben soha ne álljon víz. Csak annyit öntözzünk, hogy a földlabda ne száradjon át, a föld ne váljon el a cserép falától. A cél, hogy a növények nyugalmi állapotban maradjanak, ne hozzanak új hajtásokat, leveleket. A téli hajtások gyengék, a tetvek könnyen megtámadják, tavasszal könnyen megperzselődnek, összetörnek. Ha mégis téli hajtásokat nevelt növényünk, célszerű ezeket a pihenőidőszak végén visszavágni, a növényt új, erős hajtások fejlesztésére ösztönözni.
A növények elhelyezésénél vegyük figyelembe téli fényigényüket. Amelyek jobban tűrik a sötétet (pl. afrikai szerelemvirág), tehetjük távolabb az ablaktól. Az elhelyezésnél ügyeljünk a növények méretére is, a nagyobbak árnyékolhatják a kisebbeket. A leanderek például jobban telelnek, ha bevitel előtt kicsit visszavágjuk őket, mintha egymást takarva sötétben kell szenvedniük. Az ólomvirág, sétányrózsa, selyemmályva visszavágva nem árnyékolja önmagát, tavasszal erőteljesebben hajt. A téli időszakban nyugodtan megforgathatjuk a növényeket, hogy a fényszegény oldal se satnyuljon el. A kefevirág, a papírvirág rosszul tűri a sötét teleltetést. A papírvirág (bougainvillea) visszavágás nélkül, világos helyen már akár januárban megkezdi első virágzását.
Szerencsére néhány dézsás növény a szobanövényekhez hasonlóan lakásban is teleltethető, mint pl. a hibiszkusz. Déli ablak közelében még télen is megajándékoz néhány virággal az egészséges hibiszkusz, de a pihenőidőszakban kevés fény mellett öntözéssel, tápoldatozással ne serkentsük fejlődésre, virágzásra. A száraz levegőjű lakásban párásítással is kényeztethetjük növényeinket.
A pihenőidőszakban ténylegesen pihenő növények ne kapjanak tápanyagot.
