A Hydra magnipapillata névre hallgató állatról 1998-ban egy biológus kimutatta, hogy folyamatosan megújítja sejtjeit. Így, mondhatni a regeneráció bajnoka,ez a csalánozók közé tartozó, polipszerű élőlény. Testének bármely darabkájából képes regenerálni az egész testét. Még akkor is életben marad, ha az összes idegsejtje eltűnik. 
Svájci kutatók kutatták e kivételes képesség hátterét. Megállapították, hogy az állat bizonyos sejtjei úgy módosítják genetikai programjukat, hogy átveszik a hiányzó idegsejtek funkcióját. A felfedezésnek nagy jelentősége lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór gyógyításában.  Brigitte Galliot és csoportja a hidra őssejtműködését és sejtjeinek működését vizsgálta.


– Az állat idegrendszere szabályozza az összehúzódásokat, a táplálkozási viselkedést, a mozgást vagy úszást” – mondta Galliot. – Amennyiben az ennek megújításáért felelős őssejtek kimerülnek, a Hydra még mindig képes fejlődni, még akkor is, ha az összes idegsejtje eltűnik. Azt akartuk megérteni, hogy lehetséges ez.
A kutatók észrevették, hogy ha az állat idegsejtjei eltűnnek, akkor a Hydra hámszövetét alkotó epiteliális sejtekben 25 gén kezd el a normálisnál erősebben működni. E gének közül egyesek a különféle idegi funkciókban – például az idegsejtképződésben és idegi átvitelben – játszanak szerepet.
A hidrában felfedezett néhány gén jelentős szerepet kap a sejtek újraprogramozásában, illetve az idegsejtképződésben az emlősöknél is. Ezért felmerül a lehetőség, hogy a neuronok degenerációja esetén talán az emlősökben is részben helyre lehet állítani ezek funkcióját más sejttípusok módosításával.
Messze vagyunk attól, hogy teljesen megértsük az édesvízi hidrák „trükkjét”, ám azt kijelenthetjük, hogy biológiai értelemben halhatatlanok. Ám nem minden egyed! A laboratóriumi körülmények között vizsgált populáció öt százalékára igaz, hogy még 1000 év múlva is életben lesznek.